Transzferár feladatok könyvelők számára

Szerző: | jún 5, 2018 | Transzferár nyilvántartás | 0 hozzászólás

Az alábbi cikkben elsősorban a könyvelő számára összegezzük a kapcsolt vállalkozásnál felmerülő transzferárazással kapcsolatos éves feladatokat, különös tekintettel az adóbevallásra vonatkozóan. Részletesen bemutatjuk, hogy könyvelőként milyen felelősséget vállal a könyvelő kapcsoltság esetén.

Ha a társaságnak van kapcsolt vállalkozása és azzal üzleti kapcsolatra lép, akkor 15 napon belül be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozás adatait a NAV-hoz. A társaságnak  bejelentési   kötelezettsége merül fel. Ez tehát azt jelenti, hogy az első feladat feltárni, hogy vajon a Könyvelő kolléga adott ügyfelének van – e  kapcsolt  vállalkozása?  Ehhez a cégtár nyomon követése nagyfokú segítséget nyújthat. Emellett az egyes adatbázisok, mint például az Opten kapcsolati hálója nagyban hozzájárul a kapcsoltság felderítéséhez.

Hogyan állapítsunk meg a kapcsoltság tényét?

Pontos feltérképezés azonban a társasági szerződések tartalmának megismerése után lehetséges, miután a kapcsoltság tekintetében nem a döntő tulajdonosi állapot számít, hanem a szavazatok   többsége   által biztosított döntő  befolyás  a mérvadó. A döntő befolyás megvalósul, ha egy tulajdonos többségi szavazat alapján közvetlenül bír döntő befolyással, vagy ha közvetett módon, más tulajdonostárs szavazatainak átengedése folytán lesz egy tulajdonosnak többségi szavazata, ezáltal döntő befolyása. E tekintetben a közvetlen hozzátartozók szavazata egynek számít, így közvetlen hozzátartozói csoportok döntő befolyása vizsgálandó. Ha a könyvelő feltárta a kapcsolt viszonyokat, akkor a társaság az ART. adatmódosításának szabályai szerint jelenti be a kapcsolt vállalkozás azonosító adatait a NAV-nak.

Mi a könyvelő felelőssége?

Ha van kapcsolt vállalkozása a társaságnak és adóévben teljesítés is történt rá, azaz bevétel, vagy ráfordítás merült fel a szerződés kapcsán, akkor vizsgálandó, hogy szokásos piaci ártól való eltérés miatt adóalap korrekciót kell-e, avagy lehet-e alkalmaznia a társaságnak.

E tekintetben a könyvelő felelőssége igen nagy, amit önként – sok esetben a könyvelői szerződésében meg sem említve, ellenérték nélkül átvesz az ügyvezetőtől. Arról van ugyanis szó, hogy a társasági adóbevallás adóalap növelő tételei között szerepel egy sor, amelybe adatot akkor kell írni, ha a szokásos piaci ártól való eltérés miatt a társaság adóalapját meg kellene növelni. Mikor kell az adóalapot megnövelni szokásos piaci ár miatt? Akkor, ha az alkalmazott ár miatt kevesebb lett az adóalapja a társaságnak, mintha piaci áron történt volna az ügylet. Például a beszerzett áru ára olyan magas volt, ami csökkentette a társasági adót, míg ha független felekhez hasonló áron szerezte volna be a társaság az árukat, akkor magasabb adóalap és így több társasági adófizetési kötelezettség realizálódott volna.

Miben áll a könyvelő átvállalt felelőssége?

Abban, hogy elfogadja azt a helyzetet, hogy nem kap információt arról, hogy van-e a társaságnak kapcsolt vállalkozása, vagy sem, hogy elfogadja, hogy ha van is kapcsolt vállalkozása, nincs adóalap módosítás, azaz feltételezendő, hogy az alkalmazott ár megfelelt adóévben a szokásos piaci árnak. Holott azt nem vizsgálta senki.

Egyszerűen szólva, ha a könyvelő, aki az adóbevallást készíti, információ hiányában, üresen hagyja azt a sort a Tao bevallásban, azzal kimondatlanul azt vállalta magára, hogy azért nincs adat a bevallás jelzett során, mert a bevallás kitöltője álláspontja szerint a társaságnál nem kell adóalapot növelni a transzferárak miatt, vagyis az alkalmazott árak megfeleltek a szokásos piaci áraknak minden egyes felmerült ügylet esetében. Ennek a felelősségnek az átvállalása felesleges és helytelen, mert nem készteti az ügyvezetőt saját felelősségének mérséklése érdekében a téma átgondolására és intézkedések meghozatalára.

Mit kell dokumentálni a transzferár nyilvántartásban?

A társaságoknak, amelyeknek van kapcsolt vállalkozása írásban is kötelezően dokumentálnia kell transzferár nyilvántartás keretein belül a szokásos piaci ár megállapítását és az annak való megfelelést, vagy eltérést az alkalmazott ár tekintetében. Egyes kivételektől eltekintve minden cégcsoportszinten 50 főt meghaladó alkalmazotti állománnyal bíró, vagy cégcsoportszinten 10 millió eurot meghaladó árbevételű, vagy mérlegfőösszegű társaság esetében kötelező előírás a transzferár nyilvántartás adóévenkénti készítése. Ennek célja, hogy ebben alátámasztást nyerjen a szokásos piaci ár és a tényleges áralkalmazás egyezősége, vagy különbözősége és annak mértéke amellett, hogy a cégcsoport, illetőleg azon belül a társaság stratégiai, piaci helyzetének és a funkcióknak elemzését nyújtsa. Aki transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett, annak kell vizsgálnia, hogy van-e olyan ügylete, amely  alatta marad az 50 millió Ft-nak az adott adóévben. Ez azért fontos, mert azon ügylet tekintetében nem kötelezett a társaság a transzferár nyilvántartásban az adott ügyletet szerepeltetni. A transzferár nyilvántartás átteszi a bizonyítási terhet adózóról az adóhatóságra. Nem kötelező, de célszerű transzferár szakértőt megbízni a transzferár nyilvántartás elkészítésével.

Fontos   tudni, hogy a fenti értékhatár alatti társaságok, azaz a mikro- és kisvállalatok nem kötelezettek nyilvántartásra. A Tao bevallás megfelelő sorában közölt (vagy éppen nem közölt) adóalap korrekciós tétel alátámasztását azonban, ha nem is előre elkészített nyilvántartásban, de mindenképpen alátámasztottan kell az adóhatóság elé tárnia egy majdani Tao –ra kiterjedő vizsgálat során. Ezért sok társaság, amely egyébként nem kötelezett transzferár nyilvántartás készítésére, alátámasztó  dokumentációt készíttet transzferár szakértőkkel. Ugyanis az adott adóévet követően még könnyebb összeállítani az alátámasztását a szokásos piaci árnak való megfelelésnek, mint pár évvel később, egy esetleges vizsgálat alkalmával.