Transzferárazási Könyvelői Kisokos

Szerző: | máj 21, 2019 | Transzferár nyilvántartás | 0 hozzászólás

Transzferárazási Könyvelői Kisokos

 

A transzferárazási szabályok megfelelő alkalmazása a kapcsolt vállalkozások életében nem könnyű feladat. De mit tehet a könyvelő, hogy a könyvelt cégét megmentse a várható bírságoktól? Felelős-e a könyvelő a transzferár szabályok betartatásáért? Fontos kérdések, hogy egy adóellenőrzés ne okozzon veszteséget a cégnek, ügyfélvesztést a könyvelőnek. Közös-e a felelősség?

Azt bátran kimondhatjuk, hogy mindenért az ügyvezető a felelős. De mi a könyvelő felelőssége a megelőzésben?

A NAV Ellenőrzési Irányelvei szerint, köszönhetően a hatalmas adóhivatali informatikai fejlesztésnek, előtérbe kerültek revízió során a transzferár ellenőrzések. A sok helyről beáramló hazai és nemzetközi információk (beszámolók, nemzetközi adatcsere információk, Iparűzési, tao, kiva, kata, illeték, stb. bevallások, adatszolgáltatások) a NAV számítógépes rendszerében egy pillanat alatt emelik ki az anomáliát tükröző cégeket a rendszerből. Például egyik kapcsolt fél bejelenti a kapcsoltságot, a másik kapcsolt fél pedig nem jelenti be, máris 500 ezer forint bírság veszélye merül fel. A NAV sok esetben háttérből ellenőrzi az anomáliák okait, sok esetben tényleges adóvizsgálatot eredményez az azonnali idejű informatikai adatfeldolgozásokból nyert folyamatos rálátás az anomáliákra. A NAV ágazatonként ezer ellenőrzést tervez évente – a háttérből és tényleges vizsgálattal. Érdemes tehát résen lenni.

 

2018. január elsejétől a szabályok is megváltoztak, megszigorodtak, mélyebb áttekintést és információtartalmat követelnek meg. Az alapelvek változatlanok a korábbi évekhez képest. Az OECD Transzferár Irányelvei útmutatásai szerint kezelendők korábban is és ma is a transzferárazási követelmények. Azonban korábban egy vállalkozásnál ellenőrizték a transzferár szabályok megfelelő alkalmazását, esetleg szükség esetén kapcsolódó vizsgálatokkal eljutottak a cégcsoport többi tagjához is. 2018-as évtől kezdődően, a kibővült, módosított OECD Transzferár Irányelveknek megfelelően a transzferárazás szemlélete változott meg. A cégcsoport egészét kívánja látni az ellenőrzés, nem csak a hazai ellenőrzések során, de nemzetközi szinten is. Több, mint 100 ország csatlakozott a rendszerhez, rálátással így bármely országba telepített kapcsolt vállalkozásokra is. Ezt a szemléletet tükrözi az új szabályozás is, amely a megváltozott adattartalmú transzferár nyilvántartásban nyilvánul meg.

 

2018. január elsejétől háromszintűvé vált a transzferár nyilvántartás. (32/2017 NgM rendelet) A korábbiaktól eltérően a vállalkozásokat nem illeti meg az önálló, vagy közös transzferár nyilvántartás közötti választás lehetősége. Mindenkinek egységesen, a vállalkozás méretétől és az ügyletek számától függetlenül egységes Fődokumentumból (Master File) és Helyi dokumentumból (Lokal File) álló dokumentációt kell készíteniük. Ez kétszintű nyilvántartást jelent.

A Fődokumentum a cégcsoport egészére vonatkozó információkat tartalmaz.

A Fődokumentumban az előírás a cégcsoport szervezeti felépítése mellett a döntési lánc, az értékteremtési folyamatokat leíró értéklánc bemutatásra összpontosít, a jövedelem és ezzel összefüggésben a társasági adó keletkezési helyére fókuszál. Funkcióelemzéssel vizsgálandó a tevékenység, erőforrás és kockázat megoszlása az egyes cégcsoporttagok között. 2018-as adóévtől a 2018.01.01-től hatályos megszigorodott előírások szerint a Fődokumentumot egyszer kell elkészíteni, amely valamennyi cégcsoporttag Fődokumentumának tekintendő, az ezt követő években csak a változásokra kell figyelemmel lenni. 2017-ben ez a rendelkezés még nem élt, így 2017 és a korábbi évek tekintetében az egységes, a 22/2009 PM rendeletnek megfelelő, szabályszerű nyilvántartás készítését írta elő a rendelet, amely lehetett közös, vagy önálló nyilvántartás. Azonban a választást jelezni kellett a Tao bevallásban.

2018-tól a Helyi dokumentum két részből áll.

A Helyi dokumentum első részében az adott társaság értékteremtési láncban való szerepét, a cégcsoporthoz kötődően a döntési lánc leírását követeli meg a pénzügyi, gazdasági, piaci, stratégiai elemzés mellett.

A Helyi dokumentum második részét képezi a Specifikáció, amely az egyes ügyletenkénti szokásos piaci árat hivatott elemezni.

Adott társaságnak, ha kapcsolt vállalkozásával szerződése jött létre, akkor a kapcsolt fél 15 napon belül bejelentendő a NAV-hoz 500 ezer Ft bírság terhe mellett.

Amennyiben teljesítés is történt adóévben a kapcsolt féllel kötött szerződésre, akkor a transzferár nyilvántartásban szerepeltetni kell. Hiányzó, vagy hiányos szerepeltetése ügyletenként (szerződésenként) 2 mFt bírságot von maga után.

A transzferár nyilvántartás elkészítése felesleges adóbírság kockázata alól mentesíti az egyes társaságokat. A szokásos piaci árnak való megfelelést a törvényben előírt módszerek egyikével (vagy egyidejűleg többel) kell alátámasztani. Vagy tudatos áreltérítés esetén annak adóvonzatát kell az adóalapban érvényesíteni. Fel kell, hogy hívjuk a figyelmet arra, hogy nem csak a számlázott ügyletek állnak az adóhatóság fókuszában, hanem adott esetben a kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes ügyletek is. Ezek felderítésében, alátámasztásában is állunk rendelkezésükre.

Az 50 mFt-os ügyleteket nem kötelező a nyilvántartásba felvenni, de a kötelező módszerek egyikével bizonyítandó a szokásos piaci árnak való megfelelés, ezért javasolt. Fontos tudni, hogy az 50 mFt-os értékhatár szokásos piaci áron, az összetartozó ügyletek összevonása után értendő.

Azon vállalkozásoknak, amelyek valamennyi ügylete 50 mFt alatti szokásos piaci áron, az összevonás után nem kötelező a nyilvántartás elkészítése, azonban ajánlott, mert az elévülési időn belül bizonyítandó egy ellenőrzés esetén a szokásos piaci árnak való megfelelés, vagy eltérés esetén az adóalap módosításának mértéke. Mindezek miatt ajánlott előre felkészülni ennek bizonyítására és adóévet követően a Tao bevallás kitöltése előtt érdemes elkészíteni az alátámasztó dokumentációt, hiszen a könyvelés az adóbevallás beadásakor erre támaszkodva tudja kitölteni az adóalap növelő, vagy csökkentő sorát a szokásos piaci ár tekintetében.

A könyvelő felelőssége itt jelentkezik. Amennyiben ezen a sorokat üresen hagyja a bevallásban, azzal úgy nyilatkozik, hogy tudomása van arról, hogy az ügyvezetés a törvényben (Tao tv. 18.§) előírt módszerek egyikével megvizsgálta, hogy a Társaság és kapcsolt vállalkozásai közötti árazás megfelelt a szokásos piaci árnak. Ha erről nem áll rendelkezésére az elemzés (adott esetben kötelező formula nélkül) akkor vállalnia kell ezért a felelősséget, ha nem kezdeményezte az ügyvezetésnél ennek elkészítését.

A Transzferár nyilvántartási kötelezettség minden kivételek alá nem eső társasági adóalanyt érint. Elkészítési határideje a tao bevallás beadásának napja, de miután az ebben rejlő információ a tao bevallás kidolgozását, a tao adóalapját érinti a beszámoló elkészítése előtt helyes már rendelkezésre állnia. A transzferár nyilvántartás elkészítése nem tartozik bele a könyvelő feladatai sorába, mert speciális szaktudást, tapasztalatot feltételez az elkészítése. Ezt a szerződésben célszerű külön kiemelni. Azonban a figyelem felhívási kötelezettsége fenn áll.

A transzferár dokumentáció harmadik szintje az Országjelentési kötelezettség (CbCR), amely adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget takar.

Azon cégcsoportba tartozó vállalkozásoknak, amelyeknek legalább egy nemzetközi tagja van és 750 mEuro feletti árbevételű a cégcsoport együttesen számolva (A KKV tv. szerinti kapcsolódó és partner vállalkozásokat, a hasonló területen működő magánszemélyeket tekintve) kötelező a transzferár kötelezettség harmadik szintje. Fel kell tárni a végső anyavállalatot (amelyben döntő tulajdonosok már magánszemélyek) és annak kapcsolt körét. Meg kell állapítani mely cégcsoporttag lesz az együttes jelentés beadására kötelezett vállalkozás. Ez rendszerint a végső anyavállalat, de kijelölhet maga helyett egy másik cégcsoporttagot is. A magyar vállalkozásoknak az adatszolgáltató vállalkozás részére törvényben meghatározott adatai sorát kell jelentenie. A cégcsoporttagoktól beérkező információkat az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozás összegyűjti és saját adóhatósága részére benyújtja. Az határokon átívelő (több, mint 100 ország csatlakozott már a rendszerhez, köztük USA, Kína, afrikai országok) adattovábbítási rendszernek köszönhetően ezt minden érintett állam adóhatósága megkapja és adóellenőrzéseihez felhasználhatja. Így látják az adóhatóságok a teljes cégcsoport tevékenységét, jövedelmezőségét, adózását teljeskörűen a cégcsoport egészét tekintve.

 

A bejelentési kötelezettség CbC tekintetében minden magyar cégcsoporttagra vonatkozik. Évente kötelesek bejelentéssel élni a NAV felé, hogy ki az adatszolgáltató a cégcsoportban és egyidejűleg arról kell nyilatkozniuk, hogy maga a Társaság nem a a cégcsoport megbízott adatszolgáltatója. Ennek elmulasztása 20 millió forintos bírságot vonhat maga után.

 

A kapcsolt vállalkozói kör felderítése a korábbiaknál lényegesen nagyobb fontossággal bír. Nem elegendő azon kapcsolt vállalkozásokat szerepeltetni a nyilvántartásban akikkel adóévben szerződéses kapcsolata volt, teljesítés történt a szerződésre tekintettel, hanem a teljes cégcsoportlánc szerepeltetése és elemzése az előírás.

 

Csekklista könyvelőknek a transzferár szabályoknak való megfeleltetés érdekében:

 

  1. Feltárásra került-e valamennyi kapcsolt vállalkozás?

  2. Be lettek-e jelentve a kapcsolt vállalkozások a NAV-hoz?

  3. A kapcsolt kör eljutott-e a végső anyavállalt feltárásáig?

  4. Figyelembe lettek-e véve a végső anyavállalat egyéb kapcsolt cégei?

  5. A cégcsoport együttes mutatói CbC kötelezettek-e?

    1. Amennyiben igen, be lett-e adva a CbC bejelentés az adatszolgáltató társaságra vonatkozóan?

    2. Megfelelően áramlanak-e az CbCR-hez szükséges adatsorok?

    3. Készít-e a végső anyavállalat közös Fődokumentumot határidőre (Master File-t)?

Ha határidőre nem készít, csak azon magyar vállalkozások kapnak egy év haladékot a Fődokumentumra vonatkozóan, amelyek esetében az anyavállalt országában erre vonatkozó rendelkezés nincs érvényben. Egyéb esetekben a magyar vállalkozás kötelezett erre.

  1. Megállapításra került-e, hogy az együttes mutatók alapján kisvállalkozásnak minősül-e a társaság, vagy egyéb okból illeti-e mentesítés a nyilvántartási kötelezettség alól?

  2. A cégcsoport egyik tagja elkészíti-e a teljes cégcsoportra vonatkozó, minden egyes tagját érintő funkcióelemzéssel alátámasztott elemzését, azaz a Fődokumentumot? (Amennyiben nem, úgy a vállalkozás kötelezettsége)

  3. Feltárásra került-e minden számlázott, vagy ingyenes ügylet (Pl. garanciavállalás, ingyenes székhely biztosítás, stb.) a Helyi dokumentumhoz?

  4. Minden ügylethez hozzárendelésre kerültek-e a vonatkozó szerződések, azok módosításai? (Ennek csatolása papír, vagy elektronikus alapon teljeskörűen kötelező)

  5. Ügyletenként és relációnként kimutatásra kerültek-e a pénzügyileg teljesített szerződések, a pénzügyileg nem teljesített szerződések?

  6. Az elkészített transzferár dokumentációban a kötelezően alkalmazandó módszerek egyikével kimunkált, jellemzően adatbázisszűrésen alapuló interkvartilissel alátámasztott, a szokásos piaci árnak megfelelő volt-e adóévben az alkalmazott ár, azaz szükséges-e az adóalap korrekció?

  7. Egyező-e a transzferár nyilvántartás eredménye az adóbevallásban közölt adatokkal?

  8. Rendelkezésre állnak-e a korábbi évek nyilvántartásai? (Nem beadandó a dokumentáció, de ellenőrzéskor azonnal a revizor rendelkezésére kell bocsájtani)

  9. Az ügyvezetéssel egyeztetett-e a transzferár nyilvántartás eredménye, azaz a Tao bevallás adóalapra gyakorolt hatása?

  10. Felhívta-e a könyvelő a szükséges tudnivalókra a Társaság ügyvezetésének, menedzsmentjének figyelmét?

 

 

Amennyiben szakértő támogatásra van szükségük Társaságunk, az Altamix Consulting Kft. áll rendelkezésükre. wwwtranszferaudit.hu, altamix@altamix.hu

2019.05.21.

 

Berényi Mariann