Magyar cégcsoportok és a transzferárazás

A transzferárazás alapvetően az egyes országok adóalapjának védelmében kíván szabályokat fenntartani és érvényesíteni, hogy a vagyonelemek átcsoportosítása ne járhasson a társasági adó átcsoportosításával az egyes országok adóalapjának védelme érdekében. Igaz ez határon átnyúló ügyletek esetén. De mi a helyzet a magyarországi cégcsoportok, vállalatok együttese esetén?

Hazai jogszabályok

A hazai társasági adó jogszabályok követik a nemzetközi jogi szabályozás elveit a transzferárazás terén, sőt a nemzetközi szabályozást beépítették a hazai jogszabályba, mint olyan előírások, melyek bíróság előtt érvényesíthetőek.

A hazai transzferár szabályok magyar cégcsoport esetén is megfogalmazzák azt az elvárást, hogy az adott költség annál a társaságnál merüljön fel, amelynél a vonatkozó árbevétel realizálódik, illetőleg az adott költségekhez tartozó  árbevétel ne más társaságot gyarapítson. Azonban hazai viszonylatban is igaz az a nézet, amely a nemzetközi vállalatcsoportokra is igaz, hogy magyar vállalkozás kapcsolt vállalkozásának jövedelmet átcsoportosíthat, csak annak adóját nem szabad átcsoportosítania, azt az illetékes vállalkozásban kell megfizetnie és ezt adóalap korrekcióval kell a társasági adóbevallásban érvényesítenie.

Kapcsolt vállalkozások

  1. Fontos a körültekintő kapcsolati háló feltárás, azaz meg kell vizsgálni, hogy egy vállalkozásnak van-e kapcsolt vállalkozása azért, mert
    ◦    többségi tulajdonos egy cég, vagy egy magánszemély egy társaságban
    ◦    döntő befolyás megvalósul-e függetlenül a tulajdonosi arányoktól
    ◦    közvetlen hozzátartozóként a szavazati jogok összeadódása folytán megvalósul-e a döntő befolyás
    ◦    a társaság ügyvezetője ügyvezető-e más társaságban is, e két társaság áll-e szerződéses kapcsolatban egymással, mert így ez a két vállalkozás is kapcsoltnak minősül.
  2. Ha a kapcsolati hálót feltárta a társaság, azaz megvizsgálta neki van-e kapcsolt vállalkozása egy, vagy több, akkor azt kell megvizsgálnia, hogy kerültek-e szerződéses kapcsolatba a társaságok. Ha igen, akkor belép az adóalap korrekciós kötelezettség,
  3. Ha a kapcsolt vállalkozással létesült szerződéses kapcsolat, akkor azt kell megvizsgálni a transzferár nyilvántartás készítése szempontjából, hogy adóévben teljesítés is történt-e az adott szerződésre vonatkozóan. Ha igen, akkor transzferár nyilvántartás készítésére kötelezetté válik a társaság, kivéve, ha kisvállalkozásnak minősül, vagy ha közhasznú nonprofit társaságról van szó.

Nyilvántartási kötelezettség – 50 millió Ft alatt

Gyakorta felmerül hazai cégcsoportok esetében a kérdés, hogy ha 50 mFt alatti volt a szerződés teljesítése adóévben, például 3 mFt értékben számítógép értékesítés történt egyik kapcsolt féltől a másik kapcsolt fél felé, akkor kötelezettek-e a kapcsolt felek transzferár nyilvántartás készítésére, ha egyébként nem felelnek meg a nyilvántartás készítés alóli mentesítés feltételeinek.

Azon vállalkozásnak, amely nem mentesül a transzferár nyilvántartási kötelezettség alól, kötelező nyilvántartást készíteni éppúgy, mint kapcsolt másik társaságának is. Önállóan készíti nyilvántartását mindkét – vagy több – vállalkozás, hiszen önálló adóalanyok és saját társasági adóalapjukat kell védeniük, vagy éppen ha szükséges korrigálniuk, illetve saját nyilvántartásukban alátámasztaniuk a szokásos piaci ár képzését, illetve az annak való megfelelést.

Ha csupa 50 mFt alatti szerződés van a társaságnál úgy is, hogy a lehetséges összevonások megtörténtek és együttesen került vizsgálat alá a tárgyévi ügyletérték és együtt sem érték el az 50 mFt-ot, továbbá szokásos piaci áron vizsgálták, hogy az 50 mFt-ot elérték-e az alkalmazott, összevont árban , akkor is kötelező a nyilvántartás a vállalkozás egészét tekintve.

Összességében elmondható, hogy a nyilvántartási kötelezettség, ha fennáll, akkor a nyilvántartás mindenképpen elkészítendő.  Ha benne az ügyletek egyike sem éri el az 50 mFt-ot, akkor is van feladat a transzferár nyilvántartásban, mert a transzferár nyilvántartásban kell bemutatni az összevonás lépéseit és szintén ott kell bemutatni a szokásos piaci ár meghatározásának módszerét és a piaci árat, mert csak ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy fennáll-e a mentesítés esete az ügyleti szintű nyilvántartási kötelezettség alól.

Az 50 mFt-os mentesítés a kötelezően elkészítendő transzferár nyilvántartás csak egy adott ügylete tekintetében ad felmentést az  adott ügylet nyilvántartásba vétele alól.
Társaságunk a kapcsoltság felmérésében, az adóalap meghatározásában, a transzferár nyilvántartásában tud segítségükre lenni.