Altamix – transzferár szakértelem adatvezérelt módszerekkel

Több mint egy évtizede támogatjuk a magyar és nemzetközi cégcsoportokat kapcsolt ügyleteik árazásában, dokumentálásában és adóhatósági kockázataik kezelésében.

Munkánk nem a nyilvántartás összeállításával kezdődik. Feltárjuk a kapcsolati hálót és a tényleges ügyleteket, egyeztetjük a szerződéseket a gazdasági tartalommal, kialakítjuk a szükséges szegmentált pénzügyi adatokat, kiválasztjuk a legmegbízhatóbb transzferár-módszert, és ellenőrizzük, hogy a könyvelés, a helyi dokumentum, a fődokumentum és a társaságiadó-bevallás adatszolgáltatása összhangban áll-e.

Adatbázis-kutatásainkat és dokumentációs ellenőrzéseinket korszerű digitális és AI-támogatott eszközökkel gyorsítjuk. A szakmai döntést, az összehasonlítható vállalkozások és szerződések minőségi vizsgálatát, valamint a következtetések felelősségét minden esetben transzferár-szakértő viseli.

A cél nem pusztán egy elkészült irat, hanem olyan, ellenőrzésre kész bizonyítási lánc, amely a cég tényleges működését, értékteremtését és alkalmazott árazását következetesen mutatja be.

2. Kritikus kérdések – 2026

Feltártuk-e a közvetlen és közvetett tulajdonosi, szavazati és irányítási kapcsolatokat, ideértve az azonos ügyvezetésből eredő döntő befolyást is?
Azonosítottuk-e az összes tényleges kapcsolt ügyletet, akkor is, ha nem történt számlázás, vagy a számla megnevezése nem tükrözi pontosan a gazdasági tartalmat?
Megvizsgáltuk-e, hogy az adózó a Tao. törvény alapján nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kötelezett alanyi körbe tartozik-e, és csoportszinten kisvállalkozásnak minősül-e?
Az ügyletek szokásos piaci áron számított, áfa nélküli ellenértéke – az összevonási szabályokkal együtt – meghaladja-e a 150 millió forintot?
A helyi dokumentum-köteles kapcsolt ügyletek összértéke meghaladja-e az 500 millió forintot, és emiatt szükséges-e fődokumentum?
Van-e olyan mentesség vagy egyszerűsített dokumentációs lehetőség, amely csak a helyi dokumentumot érinti, miközben az adatszolgáltatás továbbra is fennáll?
A szerződés, a számlázás, a főkönyv, a szegmentált eredménykimutatás, a transzferár-elemzés és a társaságiadó-bevallás adatai egyeznek-e?
Az alkalmazott ár vagy jövedelmezőség kívül esik-e a szokásos piaci tartományon; szükséges-e év végi kiigazítás vagy adóalap-módosítás?

Az értékhatár alatti vagy dokumentáció alól mentes ügyletre is vonatkozhat a szokásos piaci ár elve és az adóalap-korrekció vizsgálata.

3. Mi a transzferárazás?

A transzferárazás a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiben alkalmazott árak és feltételek vizsgálata. A szokásos piaci ár elve azt kívánja meg, hogy a kapcsolt felek közötti elszámolás olyan legyen, amilyenben összehasonlítható körülmények között független felek állapodnának meg.

A szabály nemcsak határon átnyúló, hanem belföldi ügyletekre is vonatkozik. Érintheti többek között a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, kölcsönt, garanciát, cash-poolt, jogdíjat, immateriális javak átadását, üzleti átszervezést és akár számlázás nélkül megvalósuló teljesítést is.

A vizsgálat nem áll meg a szerződésnél vagy a számlánál. Az ügyletet a tényleges gazdasági tartalom, a felek funkciói, eszközei és kockázatai, a piaci körülmények és az üzleti stratégia alapján kell pontosan körülhatárolni.

A cél nem a nyereség tetszőleges mozgatása, hanem annak alátámasztása, hogy az egyes csoporttagok eredménye összhangban van a tényleges értékteremtésükkel és a vállalt kockázatokkal.

4. Magyar cégcsoportok és a transzferárazás

A transzferár-szabályok a kizárólag magyar társaságokból álló cégcsoportokra is vonatkoznak. A belföldi ügylet sem tekinthető automatikusan kockázatmentesnek: az alkalmazott ár befolyásolhatja az egyes társaságok társaságiadó-alapját, helyi iparűzési adóját, támogatási helyzetét és pénzügyi kimutatásait.

A kötelezettségek vizsgálata négy egymásra épülő kérdésből áll. Először fel kell tárni a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyt. Másodszor pontosan azonosítani kell az adóévben teljesült kapcsolt ügyleteket. Harmadszor meg kell vizsgálni, hogy az adózó a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kötelezett alanyi körbe tartozik-e. Negyedszer ügyletenként, az összevonási szabályokat is figyelembe véve kell értékelni az értékhatárokat és a mentességeket.

A kapcsoltság nem kizárólag a tulajdoni hányadból következhet. Vizsgálni kell a közvetlen és közvetett többségi befolyást, a szavazati jogokat, a közeli hozzátartozók jogainak összeszámítását, valamint azt is, hogy az azonos ügyvezetés révén megvalósul-e az üzleti és pénzügyi politikára gyakorolt döntő befolyás.

A 2026-ban kezdődő adóéveknél a helyi dokumentum és az általános transzferár-adatszolgáltatás alól főszabály szerint az a kapcsolt ügylet mentesül értékhatár alapján, amelynek szokásos piaci áron számított, áfa nélküli ellenértéke nem haladja meg a 150 millió forintot. A fődokumentum-kötelezettség ettől elkülönül: akkor áll fenn, ha a helyi dokumentum-köteles ügyletek összértéke meghaladja az 500 millió forintot.

A mentesség nem jelenti azt, hogy az ár szabadon állapítható meg. Az adózónak minden kapcsolt ügyletnél vizsgálnia kell a szokásos piaci ár elvének érvényesülését és az esetleges társaságiadóalap-módosítást. A megfelelő dokumentáció nem garancia, hanem az adózó álláspontját alátámasztó, ellenőrizhető bizonyítási rendszer.

5. Hogyan készül az ellenőrzésre kész transzferár-nyilvántartás?

Kapcsoltsági és ügyleti térkép: azonosítjuk a közvetlen és közvetett kapcsolt feleket, valamint az adóévben ténylegesen megvalósult ügyleteket.
Adatút kialakítása: összekötjük a szerződéseket, számlákat, főkönyvi kivonatot, analitikákat, költséghelyeket és a társaságiadó-bevallás adatpontjait.
Pontos ügyletkörülhatárolás: a szerződéses forma mellett megvizsgáljuk a tényleges gazdasági tartalmat és az esetleges számlázás nélküli teljesítéseket.
Funkcionális elemzés és karakterizáció: mindegyik érintett fél funkcióit, eszközeit és kockázatait elemezzük; immateriális javaknál a DEMPE-funkciókat is feltárjuk.
Módszerválasztás: meghatározzuk a legmegbízhatóbb transzferár-módszert, a tesztelt felet és a jövedelmezőségi mutatót.
Összehasonlító elemzés: belső vagy külső összehasonlító adatokat keresünk; az adatbázis-kutatást reprodukálható keresési stratégiával és dokumentált minőségi szűréssel végezzük.
Szegmentáció és egyeztetés: az ügylethez kapcsolódó bevételeket, költségeket és eredményt elkülönítjük, majd visszaegyeztetjük a vállalkozásszintű beszámolóhoz.
Következtetés és kiigazítás: megvizsgáljuk, hogy az alkalmazott ár vagy jövedelmezőség a piaci tartományban van-e, és szükséges-e számviteli vagy adóalap-kiigazítás.
Dokumentáció és adatszolgáltatás: a helyi dokumentumot, szükség esetén a fődokumentumot és a társaságiadó-bevallás transzferár-adatszolgáltatását egységes adatkészletből állítjuk össze.
Átadás és auditcsomag: az elkészült nyilvántartás mellett átadjuk az alátámasztó számításokat, keresési naplót, egyeztetési táblákat és a következő év feladatait.

6. Új transzferár-szabályok 2026-tól: egyszerűsítések és új bizonyítási elvárások

A 2026-ban kezdődő adóévektől a transzferár-nyilvántartást és a transzferár-adatszolgáltatást a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet szabályozza. A rendelet a korábbi dokumentációs logikát adatvezérelt, strukturált és az OECD irányelveihez szorosabban igazodó rendszerrel váltja fel.

A 2025-ben kezdődő adóév átmeneti év. Az adózó egyes helyi dokumentumokra választhatja az új szabályokat, de a 2025. évi fődokumentumra és transzferár-adatszolgáltatásra még a korábbi szabályok vonatkoznak. A választást helyi dokumentumonként lehet megtenni, és a választott dokumentumot teljes egészében az új rendelet szerint kell elkészíteni.

A legfontosabb változások

Az általános helyi dokumentációs és adatszolgáltatási értékhatár 150 millió forintra emelkedik.
Fődokumentumot akkor kell készíteni, ha a helyi dokumentum-köteles kapcsolt ügyletek összértéke meghaladja az 500 millió forintot.
Szigorúbb és kategóriaalapú összevonási szabályok lépnek életbe; a gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi és immateriális ügyletek nem vonhatók össze egymással.
A helyi dokumentumban mindegyik ügyleti fél funkcióit, eszközeit és kockázatait elemezni kell; a felek karakterizációját is rögzíteni kell.
Szolgáltatásoknál hangsúlyos a hasznossági teszt, immateriális javaknál a DEMPE-funkciók bemutatása.
Bizonyos esetekben egyszerűsített helyi dokumentum készíthető, például egyes költségátterhelésekre, ingyenes pénzeszközátadásra és alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra.
Egymilliárd forintot meg nem haladó ügyletnél a helyi dokumentumból elhagyható az érintett piac külön bemutatása.
A nyilvántartás és alátámasztó dokumentáció magyar, angol vagy német nyelven készíthető.
A helyi dokumentumot és mellékleteit főszabály szerint legalább nyolc évig kell megőrizni; befektetett eszköznél az eszköz végleges kivezetését követő legalább nyolc évig.
Az adatbázis-kutatás teljes kvantitatív és kvalitatív szűrése változatlan körülmények között háromévente végezhető, de a pénzügyi adatokat évente frissíteni kell.

7. Transzferár megfelelési naptár – feladatok az egész adóévben

Adóév eleje: kapcsolati háló, szerződések, kapcsolt ügyleti lista és felelősségi körök frissítése.
Adóév közben: ügyleti árképzés és eredményesség negyedéves követése; új ügyletek és átszervezések előzetes vizsgálata.
Év vége előtt: előzetes szegmentált eredmény, piaci tartomány és esetleges true-up meghatározása.
Záráskor: végleges főkönyvi adatok, kiigazítások, szerződéses teljesítések és hasznossági bizonyítékok összegyűjtése.
A társaságiadó-bevallásig: helyi dokumentum, szükség esetén fődokumentum, adóalap-korrekció és transzferár-adatszolgáltatás véglegesítése.
Bevallás után: dokumentumcsomag megőrzése, ellenőrzési készenlét, valamint a következő év fejlesztési feladatainak rögzítése.

8. A könyvelő szerepe a 2026-os transzferár-folyamatban

A transzferár-megfelelés közös vállalati feladat. A vezetés felel a kapcsolt ügyletek teljes körű feltárásáért, a tényleges működés bemutatásáért és a döntések jóváhagyásáért. A transzferár-szakértő végzi az ügylet pontos körülhatárolását, a funkcionális elemzést, a karakterizációt, a módszerválasztást és az összehasonlító elemzést. A könyvelő biztosítja, hogy az elemzéshez szükséges pénzügyi adatok teljesek, egyeztethetők és a beszámolóval összhangban állnak.

A könyvelő kiemelt feladatai

a kapcsolt partnerekhez tartozó főkönyvi és analitikus adatok elkülönítése;
az ügyleti értékek, jóváírások, kompenzációk és transzferár-kiigazítások azonosítása;
a szegmentált eredménykimutatás felosztási kulcsainak dokumentálása és a vállalkozásszintű adatokhoz való visszaegyeztetése;
a kölcsönök kamatának, díjainak, devizanemének és időbeli elszámolásának egyeztetése;
a társaságiadóalap-módosítás könyvelési és bevallási hatásának előkészítése;
annak ellenőrzése, hogy a nyilvántartásban és a transzferár-adatszolgáltatásban szereplő összegek a főkönyvből levezethetők-e.

9. Transzferár a zárásban: négy ellenőrzési pont

Előzetes eredményvizsgálat: még az adóév vége előtt becsüljük meg a kapcsolt ügyleti szegmensek jövedelmezőségét, különösen a korlátozott kockázatú gyártó, forgalmazó és szolgáltató társaságoknál.
True-up döntés: ha az eredmény a várt piaci tartományon kívülre kerül, határozzuk meg a szerződéses, számviteli és adózási szempontból megfelelő kiigazítást.
Végleges szegmentáció: a zárás után állítsuk össze az ügyleti bevételeket, költségeket, ráfordításokat és eszközadatokat tartalmazó szegmenseket, dokumentált felosztási kulcsokkal.
Egységes megfelelési csomag: a helyi dokumentum, a fődokumentum, a főkönyv, az adóalap-módosítás és a transzferár-adatszolgáltatás ugyanazt az ügyletet, módszert és számszaki következtetést mutassa.

A transzferár nem május végi iratprojekt, hanem év közben követett árazási és eredményességi folyamat.

10. Kapcsolt finanszírozás: a kamatláb előtt az ügyletet kell meghatározni

Kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönnél az első kérdés nem a kamat százaléka, hanem az, hogy a finanszírozás gazdasági tartalma valóban adósság-e. Vizsgálni kell, hogy a hitelfelvevő a futamidő és a várható cash flow alapján képes-e a tőkét és a kamatot visszafizetni, és független finanszírozó hasonló feltételekkel nyújtott volna-e hitelt.

A pontos ügyletkörülhatárolás fő tényezői

a finanszírozás célja, összege, pénzneme és futamideje;
fix vagy változó kamat, referencia-kamatláb, kamatperiódus és díjak;
törlesztési profil, alárendeltség, biztosíték, garancia és pénzügyi kovenánsok;
a hitelfelvevő önálló hitelminősítése, pénzügyi mutatói és adósságszolgálati képessége;
a vállalatcsoporthoz tartozásból eredő implicit támogatás és az esetleges explicit garancia elkülönítése;
a kölcsönnyújtó tényleges döntési, kockázatkezelési és finanszírozási kapacitása.

A szokásos piaci kamat meghatározására alkalmazható belső összehasonlító ár, külső kötvény- vagy hitelpiaci hozam, hitelfelár-elemzés, illetve más megbízható értékelési módszer. A választott megközelítést a konkrét adós- és ügyletkockázathoz kell igazítani.

Cash-pool, garancia, kezesség és egyéb pénzügyi szolgáltatás önálló ügylet lehet; ezek díjazását és előnyeit külön kell értékelni. A 2026-os transzferár-adatszolgáltatásban kölcsönnél az ügylet ellenértéke a kamat és az egyéb díj, nem a tőkeösszeg.

A kamatmentes kölcsön polgári jogilag lehetséges, de transzferár- és társaságiadó-szempontból külön elemzést igényel.

11. Megőrzés és módosítás 2026-tól

A 2026-ban kezdődő adóévekre készített helyi dokumentumot és mellékleteit olvasható formában legalább nyolc évig kell megőrizni. Ha a kapcsolt ügylet befektetett eszközt érint, a megőrzési kötelezettség az eszköz könyvekből történő végleges kivezetését követő legalább nyolc évig tart.

A dokumentum nem tekinthető lezártnak úgy, hogy a háttérszámítások, a szegmentáció, az adatbázis-kutatás keresési naplója vagy a szerződéses bizonyítékok nem visszakereshetők. Az ellenőrzésre kész csomagnak a következtetés teljes adatútját tartalmaznia kell.

Az adózó az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül, de legkésőbb a NAV ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja a nyilvántartást, ha jogszabálysértő elkészítést vagy az adóalapot, adót, piaci árat, tartományt vagy jövedelmezőséget érintő hibát tár fel. E korlát szempontjából a jogkövetési vizsgálat is ellenőrzésnek minősül.

A 2025-ben kezdődő adóévre az új megőrzési szabály akkor alkalmazandó, ha az adózó az adott helyi dokumentumnál az új rendelet alkalmazását választotta.

12. Önkormányzati tulajdonú társaságok: kapcsoltság és transzferár-kötelezettség

Az önkormányzat és az általa közvetlenül vagy közvetve többségi befolyás alatt tartott gazdasági társaság kapcsolt vállalkozási viszonyba kerülhet. Ugyanígy kapcsoltság állhat fenn az azonos önkormányzati irányítás alatt működő társaságok között is. A minősítésnél a tulajdoni arány mellett a szavazati jogot és az irányítás tényleges tartalmát kell vizsgálni.

A kapcsoltság azonban önmagában nem azonos a nyilvántartási kötelezettséggel. Külön kell elemezni:

történt-e az adóévben kapcsolt ügyleti teljesítés;
az érintett társaság a Tao. törvény szerint a nyilvántartásra kötelezett alanyi körbe tartozik-e;
közhasznú nonprofit gazdasági társaságról van-e szó;
a társaság csoportszinten kisvállalkozásnak minősül-e, ideértve a közszféra tulajdonára vonatkozó KKV-szabályokat és kivételeket;
az ügylet értéke meghaladja-e a 2026-tól irányadó 150 millió forintos általános küszöböt, és alkalmazható-e más mentesség vagy egyszerűsítés.

Az önkormányzattal kötött nem piaci ügyletnél különösen körültekintően kell vizsgálni a társaságiadóalap-módosítás feltételeit, mert a másik fél nem feltétlenül társaságiadó-alany. Az árképzést és a költségallokációt emellett közszolgáltatási, támogatási, közbeszerzési és államháztartási szempontok is befolyásolhatják.

A megfelelő megközelítés ezért nem egy általános kijelentés, hanem társaságonként és ügyletenként elkészített kapcsoltsági, KKV-, mentességi és piaciár-vizsgálat.

13. Immateriális javak: védelem, értékteremtés és transzferárazás

A védjegy, know-how, szabadalom, szoftver, ügyfélkapcsolat vagy más immateriális érték jelentős versenyelőnyt és vállalatértéket teremthet. A jogi védelem fontos, de önmagában nem határozza meg sem a könyv szerinti értéket, sem azt, hogy a hasznosításból származó nyereség mely csoporttagot illeti meg.

A számviteli kimutatásnál külön kell vizsgálni az eszköz azonosíthatóságát, megszerzésének vagy létrehozásának módját, bekerülési értékét, hasznos élettartamát és a számviteli törvény szerinti értékelési feltételeket. A piaci értékre történő felértékelés nem automatikus döntés: megfelelő számviteli politika, megbízható értékelés és szükség esetén könyvvizsgálói alátámasztás szükséges.

Transzferár szempontból a jogi tulajdon nem elegendő. Fel kell tárni, hogy mely társaság végzi és ellenőrzi az immateriális jószág kialakítását, fejlesztését, fenntartását, védelmét és hasznosítását – vagyis a DEMPE-funkciókat –, ki viseli a kapcsolódó kockázatokat és ki biztosítja a finanszírozást.

Kapcsolt vállalkozások közötti licenc, értékesítés, apport, átszervezés vagy költségmegosztás esetén a szokásos piaci ellenértéket az ügylethez illeszkedő módszerrel kell meghatározni. Alkalmazható többek között összehasonlítható licencdíj, relief-from-royalty, diszkontált cash flow, többleteredmény-módszer vagy költségalapú megközelítés, de a módszer alkalmasságát mindig az adott eszköz és üzleti modell alapján kell indokolni.

Az immateriális javak kezelése akkor időtálló, ha a jogi, számviteli, vállalatértékelési és transzferár-szempontok egyetlen, következetes dokumentációs rendszerben találkoznak.

14. Cégcsoport-struktúra: üzleti cél, működési tartalom és piaci árazás

A cégcsoport szerkezetének a vállalkozás stratégiáját, finanszírozását, kockázatkezelését és irányítását kell szolgálnia. Új társaság, holding, üzletág-szétválasztás, akvizíció vagy vagyonkezelő egység létrehozása előtt ezért nemcsak jogi és adózási, hanem működési és transzferár-hatásvizsgálat is szükséges.

Az elemzés fő kérdései

mely társaságok végzik a kulcsfunkciókat és hozzák a lényeges döntéseket;
hol találhatók és ki használja a tárgyi és immateriális eszközöket;
ki képes ténylegesen ellenőrizni és pénzügyileg viselni az üzleti kockázatokat;
milyen csoporton belüli szolgáltatások, finanszírozások, licencek és ellátási láncok jönnek létre;
szükséges-e az átszervezéskor kompenzáció valamely átadott érték, jog, ügyfélkapcsolat, funkció vagy nyereségpotenciál miatt;
a kialakított szerződések és díjazási modellek megfelelnek-e a tényleges működésnek.

Az optimalizálás célja nem a jövedelem mesterséges áthelyezése, hanem az, hogy a jogi struktúra, a működési valóság, a döntési felelősség és a nyereségallokáció egymással összhangban legyen. A csoportos társaságiadó-alanyiság választása esetén is külön kell vizsgálni azokat az ügyleteket és kötelezettségeket, amelyekre a csoportszabályok nem adnak teljes mentességet.

15. Transzferár-monitoring: év közbeni kontroll a bevallás előtti kapkodás helyett

A transzferár-monitoring célja, hogy a kapcsolt ügyletek árazása és a tesztelt társaságok jövedelmezősége ne csak az éves dokumentáció készítésekor váljon láthatóvá. Havi vagy negyedéves adatokból előre jelezhető, ha egy szegmens a szokásos piaci tartományon kívülre kerül, vagy ha a könyvelés és a szerződéses modell eltér egymástól.

A monitoring rendszer legalább a következő adatokat követi

kapcsolt partner és ügyletkategória;
tárgyévi és gördülő ügyleti érték;
szegmensbevétel, költség, ráfordítás és üzemi eredmény;
alkalmazott jövedelmezőségi mutató és piaci tartomány;
tény–terv–piaci cél eltérés;
várható transzferár-kiigazítás és annak számviteli, adózási hatása;
adatszolgáltatási és dokumentációs értékhatár közelítése;
hiányzó szerződés, hasznossági bizonyíték vagy felosztási kulcs.

Az AI-támogatott ellenőrzés képes kiemelni a szokatlan trendeket, duplikációkat, eltérő partnerneveket, hibás devizaátváltást vagy a szegmens és a főkönyv közötti eltérést. A riasztás nem szakmai következtetés: minden jelzést felelős szakértő értékel, és a korrekcióról a vállalat vezetése dönt.

16. Rólunk

Az Altamix Consulting Kft. több mint egy évtizede specializálódik transzferárazásra. Adószakértői csapatunk magyar és nemzetközi cégcsoportokat támogat kapcsoltsági vizsgálatban, transzferár-politika kialakításában, helyi és fődokumentum készítésében, adatszolgáltatásban, összehasonlító elemzésekben, pénzügyi ügyletek és immateriális javak árazásában, valamint adóhatósági ellenőrzésre való felkészülésben.

Munkamódszerünk a szakértői ítélőképességet strukturált adatokkal és korszerű digitális eszközökkel kapcsolja össze. Az AI-t adatkinyerésre, dokumentum-összevetésre, keresési támogatásra és minőségellenőrzésre használjuk; a módszerválasztást, az összehasonlíthatóság szakmai értékelését és a végső következtetést minden esetben szakértő végzi.

Fontosnak tartjuk, hogy a transzferár-dokumentáció ne elszigetelt irat legyen. Olyan rendszert alakítunk ki, amelyben a szerződések, a tényleges működés, a számviteli adatok, a szegmentáció, a piaci elemzés és a társaságiadó-bevallás egymással összhangban áll.

Szakmai cikkeinkkel, képzéseinkkel és konzultációinkkal a vállalatvezetők, pénzügyi szakemberek, könyvelők és adótanácsadók gyakorlati döntéseit támogatjuk.

17. Miért fontos a transzferár-nyilvántartás 2026-ban?

A transzferár-nyilvántartás azt támasztja alá, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti árak és feltételek megfelelnek a szokásos piaci ár elvének. Emellett rögzíti, hogyan határolta körül az adózó az ügyletet, milyen funkciókat és kockázatokat azonosított, mely módszert alkalmazta, és hogyan vezette le a következtetést a számviteli adatokból.

A nyilvántartás jelentősége 2026-tól tovább nő, mert a társaságiadó-bevallás transzferár-adatszolgáltatása a dokumentációban elvégzett elemzésre épül. A NAV a strukturált adatokat kockázatelemzésre és célzott ellenőrzési kiválasztásra használja. Az eltérő ügyletmegnevezés, módszer, jövedelmezőség vagy ügyleti érték ezért már a bevallási adatokból látható kockázati jel lehet.

A NAV 2026-ban kiemelt figyelmet fordít a kapcsolt felek közötti árakra, a transzferár-adatszolgáltatást elmulasztó adózókra, valamint azokra a korlátozott kockázatú gyártó, forgalmazó vagy szolgáltató vállalkozásokra, amelyek veszteségesek vagy rendkívül alacsony nyereséget érnek el.

A jó nyilvántartás nem terjedelmesebb, hanem következetesebb: a szerződés, a gazdasági tartalom, a főkönyv, a szegmentált eredmény, a benchmark, az adóalap-korrekció és a bevallási adatszolgáltatás ugyanarra a tényállásra épül.

18. Egységes archív figyelmeztetés régi bejegyzésekhez

ARCHÍV SZAKMAI TARTALOM

Ez a bejegyzés a közzététel időpontjában fennálló jogszabályi és piaci helyzetet mutatja be. A benne szereplő értékhatárok, határidők, nyomtatványok, ellenőrzési adatok vagy technológiai megoldások azóta megváltozhattak.

A 2026-ban hatályos transzferár-szabályok összefoglalóját az „Aktuális transzferár-szabályok” oldalon találja.

A történeti tartalom nem alkalmazható automatikusan jelenlegi ügyletre. Konkrét döntés előtt az érintett adóév szabályait és az ügylet saját körülményeit kell vizsgálni.

19. Az Altamix adatvezérelt és AI-támogatott transzferár-módszertana

Az Altamix módszertana a transzferár-megfelelést nem év végi dokumentumként, hanem folyamatosan karbantartott üzleti és adózási rendszerként kezeli. A folyamat minden pontján biztosítjuk, hogy a következtetés visszavezethető legyen az eredeti szerződéshez, teljesítéshez és számviteli adathoz.

Kapcsolati térkép: közvetlen és közvetett tulajdonosi, szavazati, irányítási és családi kapcsolatok azonosítása.
Ügyleti térkép: a számlázott és számlázás nélküli kapcsolt ügyletek, kiigazítások, finanszírozások és immateriális tranzakciók feltárása.
Adatút és egyeztetés: szerződés–számla–főkönyv–szegmens–helyi dokumentum–adóbevallás kapcsolatának dokumentálása.
Pontos ügyletkörülhatárolás: a szerződéses forma és a tényleges működés összevetése.
Funkcionális és értéklánc-elemzés: funkciók, eszközök, kockázatok, döntési kontroll, valamint immateriális javaknál DEMPE-funkciók vizsgálata.
Módszer és tesztelt fél: a legmegbízhatóbb transzferár-módszer, jövedelmezőségi mutató és tesztelt fél indokolt kiválasztása.
Reprodukálható összehasonlító kutatás: adatbázis- és szerződéskutatás dokumentált keresési stratégiával, minőségi szűréssel és szakértői jóváhagyással.
Évközi monitoring és true-up: a jövedelmezőség követése, eltérésjelzés, forgatókönyv-számítás és a zárás előtti korrekció előkészítése.
Auditcsomag: nyilvántartás, adatszolgáltatási egyeztetés, keresési napló, szegmentáció, számítások, szerződések és bizonyítékok egységes átadása.

Az AI szerepe az adatok kinyerése, rendszerezése, összevetése, a lehetséges összehasonlítók előszűrése és a minőségellenőrzés gyorsítása. Az AI nem dönt a kapcsoltságról, nem választ önállóan módszert, nem minősíti véglegesen az összehasonlíthatóságot, és nem helyettesíti a szakértői felelősséget.

A módszertan eredménye olyan, megismételhető és ellenőrizhető folyamat, amely gyorsabbá teszi a munkát, miközben megőrzi a szakmai ítélet, az adatbiztonság és a dokumentáltság elsődlegességét.

20. Aktuális transzferár-szabályok – 2026

Frissítve: 2026. augusztus 5.

A 2026-ban kezdődő adóévektől a transzferár-nyilvántartást és a transzferár-adatszolgáltatást a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet szabályozza. A rendelet a Tao. törvény szokásos piaci árra vonatkozó szabályaival és az OECD Transzferár Irányelveivel együtt alkalmazandó.

Általános helyi dokumentációs és adatszolgáltatási értékhatár: 150 millió Ft, szokásos piaci áron, áfa nélkül, az összevonási szabályok figyelembevételével.
Fődokumentum: akkor kötelező, ha a helyi dokumentum-köteles kapcsolt ügyletek összértéke meghaladja az 500 millió Ft-ot.
Határidő: a nyilvántartást és az arra épülő adatszolgáltatást a társaságiadó-bevallás benyújtásáig kell elkészíteni.
Nyelv: magyar, angol vagy német.
Megőrzés: legalább nyolc év; befektetett eszköznél a végleges kivezetést követő legalább nyolc év.
Egyszerűsített helyi dokumentum: meghatározott költségátterhelések, ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel, valamint alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetén.
Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás: választható egyszerűsített szabályok; nyújtott szolgáltatásnál legalább, igénybe vettnél legfeljebb 5%-os nettó haszonkulcs fogadható el külön alátámasztás nélkül a rendelet feltételei szerint.
Adatbázis-kutatás: teljes szűrés főszabály szerint háromévente, pénzügyi frissítés évente, változatlan körülmények mellett.
Módosítás: az elévülési időn belül, de legkésőbb az ellenőrzés vagy jogkövetési vizsgálat megkezdéséig.