LEÁNYVÁLLALATOK ÉS FIÓKTELEPEK TRANSZFERÁRAZÁSA

A nemzetközi vállalatcsoportok előszeretettel alapítottak és alapítanak vállalkozást Magyarországon. Leggyakrabban egy-egy családi vállalkozás, amely gyökereit tekintve 30-60 évre tekint vissza, talál megbízható partnerekre országunkban. E családi vállalkozások jellemzően valamely nyugat-európai országból indultak, de nem ritka a dél-európai, az észak-európai, vagy éppen az amerikai, vagy Távol-Keleti indulás, ahonnan az adott családi vállalkozás elismerésre méltó nemzetközi cégcsoporttá nőtte ki magát. E cégcsoport általában jelentős munkaerőt foglalkoztató, magas technológiai színvonalat képviselő innovatív vállalkozások együttese.

A hazai vállalkozások között számos ilyen cég található és folyamatosan számos ilyen cég alakul. A nemzetközi kiterjedtséggel bíró külföldi vállalkozások leányvállalataikat Magyarország valamely településén hozva létre a magyar adózás alanyaivá válnak. A leányvállalatok mellett fontos megjegyezni a fióktelepeket is, amelyet a külföldi vállalkozás Magyarországon működtet, a magyar adó alanyai, azonban tulajdonjogilag nem válik el a külföldi társaságtól, annak kihelyezett részlege, de mint a magyar adózás alanya, a hazai jogszabályokat esetükben is alkalmazni kell.

Transzferárazás terén minden leányvállalat – amelynek többségi tulajdonosa, azaz döntő befolyással bíró társasága van – kapcsolt vállalkozásnak tekintendő, de természetesen a kapcsoltság megvalósulhat egy vagy több jelen esetben külföldi magánszemély döntő befolyása által. 

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ilyen fent említett cégcsoportokban jellemzően 50 fő feletti a munkavállalói létszám, esetleg a forgalom, vagy mérlegfőösszeg éri el a 10 millió €-t, akkor bizton állíthatjuk, hogy vonatkozik a magyar társaságra – és a külföldi cégre is, de az a külföldi adóhatóságnak köteles beszámolni – a transzferárazás hármas kötelezettsége.
Fontos látni, hogy a jogszabályok alapján a fióktelep és maga a vállalkozás adójogilag nem egyező, önálló adóalanyok, de kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, ebben az esetben itt is bizton állíthatjuk, hogy vonatkozik a magyar fióktelepre – és a külföldi cégre is, de az a külföldi adóhatóságnak köteles beszámolni – a transzferárazás hármas kötelezettsége.

1.    Bejelentési kötelezettség
2.    Adóalap korrekciós kötelezettség
3.    Transzferár nyilvántartási kötelezettség

A külföldi cégcsoportok magyar vállalkozásainak a legnagyobb nehézséget az okozza sok esetben, hogy feltárja a nemzetközi cégcsoportot teljes nagyságában. Miért van erre szükség? Két okból is.

• Egyrészt a transzferár nyilvántartás első fejezetét, a Fődokumentumot a cégcsoport valamennyi vállalatára vonatkozóan egységesen kell elkészíteni. Más szóval e vállalkozásoknak ugyanazon Fődokumentumot kell csatolniuk a transzferár nyilvántartásukhoz a Helyi dokumentum elé, működjenek bármely országban is. Ezt a Fődokumentumot jellemzően a végső anyavállalat szokta elkészíteni. (Végső anyavállalat, amelyben már nincs gazdálkodó vállalkozás tulajdonos.) A szabályok szerint azonban kinevezhet más cégcsoport tagot is, aki elkészíti a közös Fődokumentumot. Ha azonban nem készül ilyen nemzetközi színtéren, akkor a magyar vállalkozásnak kell elkészítenie azt. Ebben Fődokumentumban kell a teljes cégcsoportról szóló információkat közölni, elemezni. Ebben nem csak azokról kell szólni, akikkel a magyar vállalkozásnak üzleti kapcsolata van, hanem áttekintést kell nyújtani a teljes cégcsoportról.
• Másrészről azért nagyon fontos, mert ha a cégcsoport együttesen meghaladja a 750 millió eurót, akkor CbC szabályozás alá kerül. E szerint a végső anya, vagy egy általa kijelölt másik csoporttag beszerzi a cégcsoport tagoktól a törvényben előírt információkat (árbevétel relációnként, létszám, fizetendő nyereségadó, megfizetett nyereségadó, stb.) és azokat összesítve saját adóhatóságához nyújtja be. Egy nemzetközi egyezményben foglaltak szerint ez az információ adatcsere keretében minden cégcsoport tag országának adóhatóságához automatikusan eljut. Igy a NAV-hoz is, aki ellenőrzéskor így a teljes cégcsoportot egyben látja. Ebből a magyar vállalkozás kötelezettsége egyrészről a szükséges adatok továbbítása a kijelölt cégcsoport tag felé. Másrészről viszont egy nagyon fontos kötelezettsége merül fel ezzel kapcsolatban. 20 mFt-os bírság jár annak, aki ezt nem teljesíti. Kötelező az érintett magyar adóalanynak minden évben bejelenteni a NAV-hoz, hogy a cégcsoport mely tagja teljesíti az adatszolgáltatást és mely ország adóhatóságához kerül benyújtásra az adatsor.

Az Altamix Kft. szakértői csapata segítségével elkerülhető a 20 milliós bírság 750 millió eurós cégcsoportszintű bevétel feletti esetben, illetve a Fődokumentum és a Hely dokumentum hazai előírásoknak megfelelő prezentálásával a transzferár szabályok mélyebb megismerésének gondjától mentesíti a vállalkozás ügyvezetését, menedzsmentjét.