MAGYAR CÉGCSOPORTOK ÉS A TRANSZFERÁRAZÁS

A transzferárazás nemcsak a multinacionális vállalatokat érinti

A transzferárazás alapvető célja, hogy megakadályozza a nyereség és az adóalap mesterséges átcsoportosítását az egyes vállalkozások vagy országok között. Ezért a jogszabályok előírják, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiket ugyanazon feltételek mellett bonyolítsák le, mintha egymástól független piaci szereplők lennének.

Sokan úgy gondolják, hogy ezek a szabályok kizárólag nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkoznak. A magyar jogszabályok azonban a hazai cégcsoportokra és a belföldi kapcsolt vállalkozásokra is kiterjednek, ezért két magyar társaság között létrejövő ügylet esetén is felmerülhet transzferár-kötelezettség.

Hazai jogszabályok

A magyar transzferár-szabályozás a nemzetközi szabályozási elvekre épül. A hazai társasági adó szabályai követik az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) transzferár-irányelveit, amelyek világszerte meghatározzák, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket a szokásos piaci ár elvének megfelelően kell kezelni. 

Az OECD által megfogalmazott alapelvek beépültek a magyar jogszabályokba is, így azok Magyarországon is kötelezően alkalmazandók és egy esetleges NAV-ellenőrzés vagy bírósági eljárás során is számon kérhetők.

Mit jelent ez a magyar cégcsoportok számára?

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során a bevételeknek és költségeknek annál a társaságnál kell megjelenniük, ahol azok gazdasági szempontból ténylegesen keletkeznek. 

Vagyis egy magyar cégcsoporton belül sem lehet a nyereséget vagy az adóalapot mesterségesen egyik vállalkozásból a másikba átcsoportosítani kizárólag adózási előny elérése érdekében.

Amennyiben egy kapcsolt ügylet során alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól (az az ár, amelyet egymástól független vállalkozások hasonló körülmények között alkalmaznának), akkor a társasági adóalapot korrigálni kell, és ezt a társaságiadó-bevallásban is érvényesíteni szükséges.

Azonban a hazai viszonylatban is igaz az, hogy magyar vállalkozás kapcsolt vállakozásának jövedelmet átcsoportosíthat, csak annak adóját nem szabad átcsoportosítania.

Kapcsolt vállalkozások

A transzferár-kötelezettség megállapításának első lépése minden esetben annak vizsgálata, hogy a vállalkozás rendelkezik-e kapcsolt vállalkozással. Ez azért fontos, mert csak a kapcsolt vállalkozások között létrejövő ügyletek esetében merülhet fel transzferár-kötelezettség.

A kapcsolt vállalkozások azonosítása során három fő kérdést érdemes megvizsgálni.

1. Meg kell határozni, hogy fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony

Első lépésként fel kell térképezni a vállalkozás teljes kapcsolati hálóját, és megvizsgálni, hogy fennáll-e kapcsolt vállalkozási kapcsolat.

Ennek során többek között az alábbiakat szükséges vizsgálni:

• van-e olyan társaság vagy magánszemély, amely többségi tulajdonosi részesedéssel rendelkezik;
• megvalósul-e döntő befolyás, függetlenül a tulajdoni arányoktól;
• közeli hozzátartozók szavazati jogainak összeadása alapján létrejön-e döntő befolyás;
• ugyanaz a személy látja-e el az ügyvezetői feladatokat több társaságban;
• fennáll-e olyan szerződéses kapcsolat, amely alapján a vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.

2. Meg kell vizsgálni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket

Amennyiben a vállalkozás rendelkezik kapcsolt vállalkozással, a következő lépés annak megállapítása, hogy történt-e közöttük olyan ügylet vagy szerződéses kapcsolat.

Ilyen ügylet lehet például:

• termékértékesítés;
• szolgáltatásnyújtás;
• kölcsön;
• menedzsmentdíj;
• bérleti szerződés;
• licenc- vagy egyéb jogdíjfizetés.

Ha ilyen ügylet létrejött, akkor vizsgálni kell az adóalap-korrekciós kötelezettség.

3. Meg kell állapítani, hogy szükséges-e transzferár-dokumentáció

Ha a kapcsolt vállalkozások között az adott adóévben transzferár szempontból releváns ügylet történt, meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség.

Ennek során többek között figyelembe kell venni:

• történt-e teljesítés az adott adóévben;
• vonatkozik-e az ügyletre dokumentációs kötelezettség;
• alkalmazható-e valamely jogszabályi mentesség;
• kisvállalkozásnak minősül-e a társaság;
• fennáll-e egyéb, a jogszabályban meghatározott kivétel.

Amennyiben dokumentációs kötelezettség áll fenn, a vállalkozásnak transzferár-nyilvántartást kell készítenie a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Összefoglalva

A kapcsolt vállalkozások vizsgálata minden transzferár-folyamat első lépése. Először a kapcsolati hálót kell feltérképezni, ezt követően az érintett ügyleteket kell elemezni, végül pedig meg kell állapítani, hogy szükséges-e transzferár-dokumentáció készítése.

Transzferár-nyilvántartás

A magyar cégcsoportok egyik leggyakoribb kérdése, hogy mikor kötelező transzferár-nyilvántartást készíteni.

Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag a nagy értékű ügyletek esetében szükséges dokumentációt készíteni, azonban a kötelezettség megállapításához minden esetben a hatályos jogszabályokban meghatározott feltételeket kell vizsgálni.

A transzferár-nyilvántartási kötelezettség megállapításakor többek között az alábbi kérdésekre kell választ adni:

• kapcsolt vállalkozások között jött létre az ügylet;
• történt teljesítés az adott adóévben;
• fennáll-e jogszabály szerinti mentesség;
• az ügylet értéke eléri-e a dokumentációs kötelezettséghez kapcsolódó értékhatárokat;
• alkalmazható-e valamely kivételszabály.

Amennyiben a vállalkozás nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól, minden érintett kapcsolt vállalkozásnak saját transzferár-nyilvántartást kell készítenie. Ennek célja annak igazolása, hogy a kapcsolt felek között alkalmazott ár megfelel a szokásos piaci ár elvének, és szükség esetén alátámasztja a társaságiadóalap-korrekció jogszerűségét.

Miért fontos a transzferár-nyilvántartás?

A NAV transzferár-ellenőrzései során elsősorban azt vizsgálja, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének.

Egy megfelelően elkészített transzferár-nyilvántartás több szempontból is fontos:

• alátámasztja az alkalmazott transzferárat;
• dokumentálja a kapcsolt ügyleteket;
• csökkentheti a vitás kérdések számát egy NAV-ellenőrzés során;
• segíti a társaságot a jogszabályi megfelelés igazolásában;
• jelentősen mérsékelheti a bírságkockázatot.

Amennyiben nem készül megfelelő dokumentáció, az adóhatóság saját számításai alapján is megállapíthatja a szokásos piaci árat, amely nagyon gyakran adóalap-korrekcióhoz, adókülönbözethez és bírsághoz vezethet.

Hogyan segít az Altamix a magyar cégcsoportoknak?

A transzferár-dokumentáció elkészítése nem csupán egy adminisztratív feladat. Ahhoz, hogy egy vállalkozás megfeleljen a jogszabályi előírásoknak és egy esetleges NAV-ellenőrzés során is megfelelően alá tudja támasztani kapcsolt ügyleteit, átgondolt folyamatra és folyamatos szakmai támogatásra van szükség.

Mi különbözteti meg az Altamix-ot?

• Kizárólag transzferárazásra specializálódtunk
• Egész éves együttműködésben dolgozunk
• Havi rendszerességgel követjük a változásokat
• Mesterséges intelligenciával támogatott elemzési folyamatokat alkalmazunk
• A dokumentáció mellett segítséget nyújtunk a szükséges adatszolgáltatások előkészítésében is
• Több mint 15 év szakmai tapasztalattal rendelkezünk

Hogyan dolgozunk?

1. Felmérjük a vállalkozás kapcsolt vállalkozási viszonyait és az érintett ügyleteket.
2. Megismerjük a cég működését, szerződéseit és tulajdonosi struktúráját.
3. Egész évben nyomon követjük a változásokat havi egyeztetések keretében.
4. Elkészítjük a transzferár-nyilvántartást és a kapcsolódó elemzéseket.
5. Segítünk a szükséges adatszolgáltatások és bevallások előkészítésében.
6. Szakértői támogatást nyújtunk egy esetleges NAV-ellenőrzés során is.

Mikor merülhet fel transzferár-kötelezettség? 

Gyakran ismételt kérdések

1. Vonatkozik a transzferárazás a magyar cégcsoportokra is?

Igen. A transzferár-szabályok nemcsak a multinacionális vállalatokra, hanem a magyar cégcsoportokra és a belföldi kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre is vonatkozhatnak. Ha kapcsolt vállalkozások között történik termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, kölcsön vagy más gazdasági ügylet, érdemes megvizsgálni, hogy fennáll-e transzferár- és dokumentációs kötelezettség.

2. Minden kapcsolt vállalkozásnak kell transzferár-dokumentációt készítenie?

Nem feltétlenül. A dokumentációs kötelezettség megállapítása több tényezőtől függ, például az ügylet jellegétől, értékétől, valamint a hatályos jogszabályokban meghatározott mentességektől. Minden esetben célszerű egyedi vizsgálatot végezni.

3. Csak a külföldi kapcsolt ügyletekre vonatkoznak a transzferár-szabályok?

Nem. Magyarországon a belföldi kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében is felmerülhet transzferár-kötelezettség. Ezért nem elegendő kizárólag a nemzetközi tranzakciókat vizsgálni.

4. Mi történik, ha nem készül el a szükséges transzferár-dokumentáció?

A hiányos vagy elmaradt dokumentáció jogszabályi kockázatot jelenthet, és egy NAV-ellenőrzés során szankciókat is eredményezhet. A megfelelően elkészített transzferár-nyilvántartás segít igazolni, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletei a szokásos piaci ár elvének megfelelően történtek.

5. Mikor érdemes transzferár-szakértő segítségét kérni?

Érdemes szakértőt bevonni már akkor, amikor új kapcsolt vállalkozás jön létre, új kapcsolt ügylet indul, vagy bizonytalan a dokumentációs kötelezettség fennállása. A folyamatos szakmai támogatás segíthet abban, hogy a vállalkozás időben felkészüljön a jogszabályi kötelezettségekre, és ne csak az üzleti év végén kezdjen foglalkozni a transzferárazással.