Az adóhatósági ellenőrzés során az Amadeus adatbázist használják a revizorok az összehasonlítható minta szűréséhez a szokásos piaci ármegállapításnál. Kérdésként merül fel, hogy a vállalkozóknak saját transzferár nyilvántartásuk elkészítésénél is kötelező az Amadeus adatbázis használata
Az adóhatósági ellenőrzés során az Amadeus adatbázist használják a revizorok az összehasonlítható minta szűréséhez a szokásos piaci ármegállapításnál. Kérdésként merül fel, hogy a vállalkozóknak saját transzferár nyilvántartásuk elkészítésénél is kötelező az Amadeus adatbázis használata? A válasz erre, hogy nem kötelező az Amadeus adatbázist használni a transzferár nyilvántartások összeállításakor. Semmilyen jogszabály nem írja, nem is írhatja elő egy adott rendszer használatát.
Milyen adatbázist célszerű akkor használni? A többször módosított 22/2009 PM rendelet kifejezetten azt írja elő, hogy az adatbázisnak nyilvánosnak, az adóhatóság által utólag ellenőrizhetőnek kell lennie. A hazai törvénykezésbe beemelt OECD Transzferár Irányelvek 3.30.-3.35 pontjaiban, elsősorban hazai környezetben a hazai vállalkozásokkal javasolja összevetni a hazai vállalkozásokat és csak indokolt esetben javasol nemzetközi adatbázis használatot.
Természetesen a nemzetközi cégcsoportok esetében megfontolás tárgya lehet a nemzetközi adatbázis használata. Azonban a cégcsoport összes tőkéjéhez képest a gyakorta minimális tőkeellátottsággal működő magyar leányvállalat (még ha az hazai viszonyok között magas saját tőkét reprezentál is, de a cégcsoporton belül a magyarországi cég saját tőkéje elenyésző arányban képviselteti magát cégcsoport összes saját tőkéjéből) összehasonlításához nemzetközi adatbázisból venni a mintát jellemzően nem kellően megfontolt lépés, miután a hazai ár-és bérviszonyok tükröződnek a hazai leányvállalat működési környezetében, így az összehasonlíthatóság foka akkor emelhető – az OECD Transzferár Irányelvei elvárásai szerint,- ha hazai vállalkozásokkal kerül összehasonlításra a magyarországi leányvállalat. Meg kell említeni az Amadeus adatbázis magas hozzáférési költségét is, amely gyakorta terhelné túl a cégcsoport magyarországi leányvállalatát és miután a 22/2009. PM rendelet kimondja, hogy aránytalanul magas költségviselés nem várható el adózótól a szokásos piaci ár megállapításához, így nagy többségében a magyarországi adatbázis a megfelelő az összehasonlító minta kiválasztásához. További ellenérvet is megfogalmaznak az OECD Transzferár Irányelvek, nevezetesen az éves beszámolók eltérő szerkezete miatti nehéz összehasonlíthatóság, hiszen a mérlegsorok, az eredménykimutatás sorok több helyen eltérőek. Fenti ellenérvek megfontolandók, de mindig a konkrét eset ismeretében kell valamely adatbázist kiválasztani és alkalmazni.
Mindemellett fontos látni, hogy az adóhatóság első megközelítésben az adózó álláspontját, bizonyítási módszerét köteles elfogadni, az adózói bizonyítás lépéseit ismételten elvégezheti és ha eltérést tapasztal, akkor ezt követően végezhet eltérő módszerű kontrollvizsgálatokat.
Tehát összegzésként elmondható, hogy az adatbázis, ha az objektív gyűjtésen alapul, akkor felhasználható szokásos piaci ártartomány megállapítására még akkor is, ha az nem egy közismert, a társaságok beszámolóit gyűjtő adatbázis, hanem például egy szakmai kamarai adatbázis, mert az is nyilvános adatbázisnak tekinthető. Az Amadeus használata nem kötelező előírás, használata minden eseten külön megfontolás tárgyát képezi. Az adóhatóság ellenőrzése során nem várhatja el annak használatát, ha egyéb körülmények a biztonság fokát növelik.