Az adóhatósági ellenőrzés során az Amadeus adatbázist használják a revizorok az összehasonlítható minta szűréséhez a szokásos piaci ármegállapításnál. Kérdésként merül fel, hogy a vállalkozóknak saját transzferár nyilvántartásuk elkészítésénél is kötelező-e az Amadeus adatbázis használata.
A válasz erre, hogy nem kötelező az Amadeus adatbázist használni a transzferár nyilvántartások összeállításakor. Semmilyen jogszabály nem írja, és nem is írhatja elő egy adott rendszer használatát.
Kötelező az Amadeus adatbázis használata?
Az egyik leggyakoribb kérdés a transzferár nyilvántartások készítése során, hogy kötelező-e ugyanazt az adatbázist használni, amelyet az adóhatóság alkalmaz az ellenőrzések során.
A válasz egyértelmű:
- nem kötelező az Amadeus adatbázis használata;
- nincs olyan jogszabály, amely egy konkrét adatbázis alkalmazását előírná;
- a vállalkozás más objektív adatbázist is alkalmazhat, amennyiben az alkalmas a szokásos piaci ár meghatározására.
Milyen adatbázist célszerű használni?
Milyen adatbázist célszerű akkor használni?
A többször módosított 22/2009. PM rendelet kifejezetten azt írja elő, hogy az adatbázisnak:
- nyilvánosnak kell lennie;
- az adóhatóság által utólag ellenőrizhetőnek kell lennie.
A hazai jogszabályokba beemelt OECD Transzferár Irányelvek 3.30–3.35 pontjai elsősorban hazai környezetben a hazai vállalkozásokkal javasolják az összevetést, és csak indokolt esetben javasolják nemzetközi adatbázis használatát.
Mikor indokolt nemzetközi adatbázis használata?
Természetesen a nemzetközi cégcsoportok esetében megfontolás tárgya lehet a nemzetközi adatbázis használata.
Azonban a cégcsoport összes tőkéjéhez képest a gyakorlatban minimális tőkeellátottsággal működő magyar leányvállalat, még ha a hazai viszonyok között magas saját tőkét reprezentál is, a cégcsoporton belül a magyarországi cég saját tőkéje elenyésző arányban képviseli magát.
Ezért a teljes cégcsoport adataiból történő összehasonlítás nemzetközi adatbázisból történő elvégzése a mintát jellemzően nem kellően megalapozottá teheti.
Miért javasolják elsősorban a hazai összehasonlítást?
A hazai ár- és bérviszonyok a magyar leányvállalat működési környezetét tükrözik.
Ezért az OECD Transzferár Irányelvek elvárásai szerint, amennyiben lehetséges, a hazai vállalkozások jelentik a megfelelő összehasonlítási alapot.
A hazai adatbázis használata különösen indokolt lehet, mert:
- jobban tükrözi a magyar gazdasági környezetet;
- figyelembe veszi a hazai árviszonyokat;
- figyelembe veszi a hazai bérszínvonalat;
- nagyobb összehasonlíthatóságot biztosíthat.
Milyen szempontokat kell figyelembe venni az adatbázis kiválasztásánál?
A megfelelő adatbázis kiválasztása nem kizárólag földrajzi kérdés.
Figyelembe kell venni többek között:
- az összehasonlíthatóságot;
- a mérlegsorok és eredménykimutatás sorainak összevethetőségét;
- az alkalmazott számviteli szabályokat;
- a vállalkozások működési környezetét;
- az OECD Transzferár Irányelvek előírásait.
Fenti elvek mérlegelendők, de minden esetben a konkrét eset ismeretében kell valamely adatbázist kiválasztani és alkalmazni.
Az Amadeus adatbázis használatának gyakorlati szempontjai
Meg kell említeni az Amadeus adatbázis magas hozzáférési költségét is, amely gyakran terhet ró a cégcsoportra vagy a magyarországi leányvállalatra.
Emellett a 22/2009. PM rendelet kimondja, hogy amennyiben a magas költségviselés nem várható el az adózótól a szokásos piaci ár megállapításához, úgy nagy többségében a magyarországi adatbázis megfelelő az összehasonlító minta kiválasztásához.
További ellenérvet is megfogalmaznak az OECD Transzferár Irányelvek, nevezetesen az éves beszámolók eltérő szerkezete miatt nehéz összehasonlíthatóság, hiszen a mérlegsorok, az eredménykimutatás sorok több helyen eltérőek.
Mit fogad el az adóhatóság?
Mindemellett fontos látni, hogy az adóhatóság első megközelítésben az adózó álláspontját, bizonyítási módszerét köteles elfogadni.
Az adóhatóság ugyanakkor:
- megismételheti az adózó bizonyítási lépéseit;
- saját vizsgálatot folytathat;
- eltérés esetén más módszerrel is végezhet kontrollvizsgálatot.
Ezért kiemelten fontos, hogy az alkalmazott adatbázis kiválasztása szakmailag megalapozott és megfelelően dokumentált legyen.
Összegzés
Összegzésként elmondható, hogy az adatbázis, ha az objektív gyűjtésen alapul, alkalmas lehet a szokásos piaci ártartomány megállapítására akkor is, ha az nem egy közismert, társaságok beszámolóit gyűjtő adatbázis, hanem például egy szakmai kamarai adatbázis, mert az is nyilvános adatbázisnak tekinthető.
Az Amadeus használata nem kötelező előírás, használata minden esetben külön megfontolást igényel.
Az adóhatóság ellenőrzése során nem várhatja el annak használatát, ha egyéb körülmények a bizonyítás fokát növelik.
Gyakran ismételt kérdések
1. Kötelező az Amadeus adatbázis használata transzferár nyilvántartás készítéséhez?
Nem, semmilyen jogszabály nem írja elő egy konkrét adatbázis használatát.
2. Mit ír elő a 22/2009. PM rendelet az adatbázisokról?
A rendelet szerint az alkalmazott adatbázisnak nyilvánosnak és az adóhatóság által utólag ellenőrizhetőnek kell lennie.
3. Mikor javasolt nemzetközi adatbázis használata?
Elsősorban akkor, ha a konkrét ügylet és a vállalkozás körülményei ezt indokolják. Hazai összehasonlíthatóság esetén az OECD Transzferár Irányelvek inkább a magyar vállalkozásokból álló minta alkalmazását támogatják.
4. Miért lehet előnyösebb hazai adatbázist használni?
Mert jobban tükrözi a magyar gazdasági környezetet, az ár- és bérviszonyokat, valamint sok esetben megfelelőbb összehasonlítási alapot biztosít.
5. Elfogadhat az adóhatóság más adatbázist is?
Igen. Amennyiben az alkalmazott adatbázis objektív, nyilvános, ellenőrizhető és szakmailag megfelelően alátámasztja a szokásos piaci ártartomány meghatározását, az adóhatóság nem követelheti meg kizárólag az Amadeus adatbázis használatát.