A szokásos piaci ár meghatározásának egyik itthon és külföldön legelterjedtebb módszere a törvényben előírtak egyikeként a nettó jövedelmezőség módszere. Ennek használatához adatbázis használata szükséges, amelyből kiválasztásra kerülnek a vizsgált vállalkozáshoz hasonló cégek.
Cikkünkben a piaci ártartomány kérdéskörét járjuk körül.
Miért kulcsfontosságú az adatbázis kiválasztása?
A szokásos piaci ártartomány meghatározása csak akkor tekinthető megalapozottnak, ha az összehasonlítás alapjául szolgáló vállalkozások valóban összehasonlíthatók a vizsgált társasággal.
Ezért az alkalmazott adatbázis minősége, az alkalmazott szűrési feltételek és az összehasonlító minta kialakítása a transzferár elemzés egyik legfontosabb része.
Hogyan válasszunk adatbázist?
Milyen előírások vonatkoznak az adatbázisokra, amelyekből az összehasonlító minta kerül kiválasztásra?
A jogszabály azt írja elő, hogy az adatbázisnak nyilvánosnak kell lennie, az adóhatóság által hozzáférhetőnek, utólag ellenőrizhetőnek kell lennie.
Ez feltételezi a kiválasztás lépéseinek, az egyes paraméterek szerinti szűrésnek a dokumentálását.
A hazai jogszabályokba beemelt, kötelezően alkalmazandó ajánlás, az OECD Transzferár Irányelvek (továbbiakban TI) ennél konkrétabban fogalmaz (TI 3.30), azaz az üzleti adatbázisok olyan információforrások, amelyek alapját az igazgatási szervekhez benyújtott beszámolók képezik és ebből kifolyólag kutatásra, statisztikai elemzésre alkalmasak.
Milyen követelményeknek kell megfelelnie az adatbázisnak?
Az adatbázis kiválasztásakor különösen fontos, hogy:
- nyilvános és ellenőrizhető legyen;
- az adóhatóság számára hozzáférhető legyen;
- dokumentálható legyen a teljes szűrési folyamat;
- megfelelő számú összehasonlítható vállalkozást tartalmazzon;
- lehetővé tegye az egyedi vállalkozások vizsgálatát;
- a kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatai megbízható forrásból származzanak.
Hazai vagy nemzetközi adatbázis?
Praktikus, helyenként gazdaságos lehetőséget jelentenek a külső információk megszerzése terén, de nem szabad elhanyagolni az adatbázis alapján történő szűrés mellett a közmédia alapján történő ellenőrzést sem a mintában maradt társaságokra vonatkozóan (TI 3.33).
Az OECD Transzferár Irányelvek alapvetően minden országban a hazai vállalkozásokkal történő összehasonlítást javasolja, csak abban az esetben indokolt nemzetközi adatbázis használata, ha belföldi szinten nem áll rendelkezésre elegendő adat (TI 3.35), mindazonáltal korrekciós tényezővel kell összhangot teremteni, ha az országok közötti piaci eltérés, vagy a számviteli beszámolók eltérősége befolyásolná az összehasonlíthatóságot (TI 3.35).
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak elsőként mindig azt érdemes megvizsgálniuk, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő hazai összehasonlító adatbázis, és csak ennek hiányában indokolt a nemzetközi adatbázisok alkalmazása.
Miért fontos az egyedi elemzés?
Fontos tehát, hogy az adatbázisból egységes elvek mentén kerüljenek kiválasztásra a társaságok, azokat a mutatók alapján történt kiválasztáson túl egyedileg is elemzés alá vegyék.
Ezért csak olyan adatbázis alkalmazása az elfogadott, amely tartalmazza a vállalkozások egyedi elemzését, mert szükséges, hogy ellenőrzésre kerüljön ténylegesen hasonló tevékenységet folytat-e a vizsgált társasággal, vagy sem.
Az összehasonlíthatóság vizsgálata során több tényezőt is figyelembe kell venni:
- a vállalkozás fő tevékenységét;
- az ellátott funkciókat;
- a vállalt kockázatokat;
- az alkalmazott eszközöket;
- a működési környezetet.
A veszteséges vállalkozások szerepe
Fontos az is, hogy tartósan veszteséges vállalkozások ne maradjanak a szűréssel automatikusan kiválasztott mintában, hiszen e vállalkozások piaci árképzése nem valószínű, hogy szokásos és piaci.
Az adatbázis kiválasztásánál az is nagyon fontos szempont, hogy kellően következetesen történtek-e a mutatók alapján a szűrések, ez az adatbázisokra épülő transzferár modulok minőségi kérdése a piaci ártartomány meghatározásának vonatkozásában.
Az Amadeus adatbázis használata
Miután a hazai adóhatóság az ellenőrzés során az Amadeus elnevezésű, nemzetközi adatbázist használja, felvetődik a kérdés, hogy a vállalkozóknak kötelező-e szintén az igen drága Amadeus-hozzáférést megvásárolni.
Természetesen hasznos, miután az adóhatóság az utóellenőrzése során nagy valószínűséggel hozza ki ugyanazt az eredményt, azaz a piaci ártartományt.
Természetesen, ha a körülmények azt támasztják alá, akkor elengedhetetlen a nemzetközi adatbázis használata.
Mindazonáltal a hazai vállalkozások hazai környezetben működnek.
A Transzferár Irányelvek a belföldi adatbázissal való összevetést tekintik elsőrendűnek, valamint a jogszabály csak indokolt esetben javasolja a nemzetközi környezettel és más nemzetek esetenként eltérő beszámolóival való összevetést (TI 3.35).
Mire érdemes figyelni a szokásos piaci ártartomány meghatározásakor?
A megfelelő adatbázis önmagában még nem elegendő a megalapozott transzferár elemzéshez. A teljes kiválasztási folyamatnak következetesnek, dokumentáltnak és visszakövethetőnek kell lennie.
Érdemes külön figyelmet fordítani az alábbiakra:
- a kiválasztási szempontok dokumentálására;
- a szűrési feltételek következetes alkalmazására;
- az összehasonlítható vállalkozások egyedi vizsgálatára;
- a tartósan veszteséges vállalkozások kezelésére;
- a hazai és nemzetközi adatbázisok megfelelő alkalmazására;
- az OECD Transzferár Irányelvek figyelembevételére.
Összefoglaló
A megfelelő adatbázis kiválasztása alapvetően meghatározza a transzferár elemzés megbízhatóságát. A jogszabályok és az OECD Transzferár Irányelvek alapján az adatbázisnak nyilvánosnak, ellenőrizhetőnek és megfelelően dokumentálhatónak kell lennie.
Elsődlegesen a hazai összehasonlító vállalkozások alkalmazása javasolt, míg nemzetközi adatbázis használata akkor indokolt, ha belföldön nem áll rendelkezésre megfelelő minta. A megfelelően dokumentált adatbázis-kiválasztás és az egyedi elemzés jelentősen hozzájárul a szokásos piaci ár megalapozott meghatározásához.
Gyakran ismételt kérdések
1. Miért van szükség adatbázisra a transzferár elemzés során?
Az adatbázis biztosítja azokat az összehasonlítható vállalkozásokat, amelyek alapján meghatározható a szokásos piaci ártartomány.
2. Milyen adatbázist fogad el az adóhatóság?
Olyan nyilvános, ellenőrizhető adatbázist, amelynek kiválasztási folyamata utólag is dokumentálható.
3. Mikor indokolt nemzetközi adatbázis használata?
Ha belföldön nem áll rendelkezésre elegendő összehasonlítható vállalkozás, vagy a vizsgált ügylet jellege ezt indokolja.
4. Miért fontos az egyedi vállalkozások vizsgálata?
Mert a mutatók alapján történő automatikus szűrés önmagában nem garantálja az összehasonlíthatóságot.
5. Használható-e hazai adatbázis a legtöbb esetben?
Igen. Az OECD Transzferár Irányelvek is elsődlegesen a hazai összehasonlító vállalkozások alkalmazását javasolják, és csak indokolt esetben tartják szükségesnek a nemzetközi adatbázis használatát.