Az alábbi cikkben elsősorban a könyvelő számára összegezzük a kapcsolt vállalkozásnál felmerülő transzferárazással kapcsolatos éves feladatokat, különös tekintettel az adóbevallásra vonatkozóan. Részletesen bemutatjuk, hogy könyvelőként milyen felelősséget vállal a könyvelő kapcsoltság esetén.
A könyvelő első feladata: a kapcsolt vállalkozások feltárása
Ha a társaságnak van kapcsolt vállalkozása és azzal üzleti kapcsolatra lép, akkor 15 napon belül be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozás adatait a NAV-hoz. A társaságnak bejelentési kötelezettsége merül fel.
Ez tehát azt jelenti, hogy az első feladat feltárni, hogy vajon a Könyvelő kolléga adott ügyfelének van-e kapcsolt vállalkozása?
Ehhez a cégtár nyomon követése nagyfokú segítséget nyújthat. Emellett az egyes adatbázisok, mint például az Opten kapcsolati hálója nagyban hozzájárul a kapcsoltság felderítéséhez.
Hogyan állapítunk meg kapcsoltságot?
Pontos feltérképezés azonban a társasági szerződések tartalmának megismerése után lehetséges, miután a kapcsoltság tekintetében nem a döntő tulajdoni állapot számít, hanem a szavazatok többsége által biztosított döntő befolyás a mérvadó.
A döntő befolyás megvalósul, ha egy tulajdonos többségi szavazat alapján közvetlenül bír döntő befolyással, vagy ha közvetett módon, más tulajdonos szavazatának átengedése folytán lesz egy tulajdonos többségi szavazata, ezáltal döntő befolyása.
E tekintetben a közvetlen hozzátartozók szavazata egynek számít, így közvetlen hozzátartozói csoportok döntő befolyása vizsgálandó.
Ha a könyvelő feltárta a kapcsolt viszonyokat, akkor a társaság az ART. adatmódosításának szabályai szerint jelenti be a kapcsolt vállalkozás azonosító adatait a NAV-nak.
Mi a könyvelő felelőssége?
Ha van kapcsolt vállalkozása a társaságnak és adóévben teljesítés is történt rá, azaz bevétel, vagy ráfordítás merült fel a szerződés kapcsán, akkor vizsgálandó, hogy szokásos piaci ártól való eltérés miatt adóalap korrekció kell-e, avagy lehet-e alkalmaznia a társaságnak.
E tekintetben a könyvelő felelőssége igen nagy, amit önként, sok esetben a könyvelői szerződésében meg sem említve, ellenérték nélkül átvesz az ügyvezetőtől.
Arról van ugyanis szó, hogy a társasági adóbevallás adóalap növelő tételei között szerepel egy sor, amelybe adatot akkor kell írni, ha a szokásos piaci ártól való eltérés miatt a társaság adóalapját meg kellene növelni.
Mikor kell az adóalapot megnövelni szokásos piaci ár miatt?
Akkor, ha az alkalmazott ár miatt kevesebb lett az adóalapja a társaságnak, mintha piaci áron történt volna az ügylet.
Például a beszerzett áru ára olyan magas volt, ami csökkentette a társasági adót, míg ha független felekhez hasonló áron szerezte volna be a társaság az árukat, akkor magasabb adóalap és így több társasági adófizetési kötelezettség realizálódott volna.
Miben áll a könyvelő átvállalt felelőssége?
Abban, hogy elfogadja azt a helyzetet, hogy nem kap információt arról, hogy van-e a társaságnak kapcsolt vállalkozása, vagy sem, vagy elfogadja, hogy ha van is kapcsolt vállalkozása, nincs adóalap módosítás, azaz feltételezendő, hogy az alkalmazott ár megfelelt adóévben a szokásos piaci árnak.
Holott azt nem vizsgálta senki.
Egyszerűen szólva, ha a könyvelő, aki az adóbevallást készíti, információ hiányában, üresen hagyja azt a sort a Tao bevallásban, azzal kimondatlanul azt vállalja magára, hogy azért nincs adat a bevallás jelzett során, mert a bevallás kitöltője álláspontja szerint a társaságnál nem kell adóalapot növelni a transzferárak miatt, vagyis az alkalmazott árak megfeleltek a szokásos piaci áraknak minden egyes felmerült ügylet esetében.
Ennek a felelősségnek az átvállalása felesleges és helytelen, mert nem készteti az ügyvezetőt saját felelősségének mérséklése érdekében a téma átgondolására és intézkedések meghozatalára.
Mit kell dokumentálni a transzferár nyilvántartásban?
A társaságoknak, amelyeknek van kapcsolt vállalkozása írásban is kötelezően dokumentálnia kell transzferár nyilvántartás keretein belül a szokásos piaci ár megállapítását és az annak való megfelelést, vagy eltérést az alkalmazott ár tekintetében.
Egyes kivételektől eltekintve minden cégcsoportszinten 50 főt meghaladó alkalmazotti bíró, vagy cégcsoportszinten 10 millió eurót meghaladó árbevételű, vagy mérlegfőösszegű társaság esetében kötelező előírás a transzferár nyilvántartás adóévenkénti készítése.
Ennek célja, hogy egyben alátámassza: nyerjen a szokásos piaci ár és a tényleges ár alkalmazása közötti egyezőség, vagy különbözőség és annak mértéke mellett, hogy a cégcsoport, illetőleg azon belül a társaság stratégiai, piaci helyzetének és a funkciók elemzését nyújtsa.
Aki transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett, annak kell vizsgálnia, hogy van-e olyan ügylete, amely alatta marad az 50 millió Ft-nak az adott adóévben.
Ez azért fontos, mert azon ügylet tekintetében nem kötelezett a társaság a transzferár nyilvántartásban az adott ügylet szerepeltetni.
A transzferár nyilvántartás átteszi a bizonyítási terhet az adózóról az adóhatóságra.
Nem kötelező, de célszerű transzferár szakértőt megbízni a transzferár nyilvántartás elkészítésével.
Miért érdemes a kötelezettség hiányában is dokumentációt készíteni?
Fontos tudni, hogy a fenti értékhatár alatti társaságok, azaz a mikro- és kisvállalatok nem kötelezettek nyilvántartásra.
A Tao bevallás megfelelő sorában közölt (vagy éppen nem közölt) adóalap korrekció tétel alátámasztását azonban, ha nem is előre elkészített nyilvántartásban, de mindenképpen alátámasztottan kell az adóhatóság elé tárnia egy majdani Tao-ra kiterjedő vizsgálat során.
Ezért sok társaság, amely egyébként nem kötelezett transzferár nyilvántartás készítésére, alátámasztó dokumentációt készíttet transzferár szakértőkkel.
Ugyanis az adott adóévet követően még könnyebb összeállítani az alátámasztását a szokásos piaci árnak való megfelelésnek, mint pár évvel később, egy esetleges vizsgálat alkalmával.
Összefoglaló
A könyvelő szerepe a transzferárazásban jóval túlmutat az adóbevallás elkészítésén. A kapcsolt vállalkozások azonosítása, a bejelentési kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérése, az adóalap-korrekció szükségességének felismerése és a megfelelő dokumentáció meglétének ellenőrzése egyaránt hozzájárul a jogszabályi megfeleléshez. A megfelelően elkészített transzferár dokumentáció nemcsak a kötelezettségek teljesítését szolgálja, hanem egy esetleges NAV-ellenőrzés során is fontos bizonyító erejű dokumentum lehet.
Gyakran ismételt kérdések
1. Mi a könyvelő első feladata transzferár szempontból?
Annak feltárása, hogy a vállalkozás rendelkezik-e kapcsolt vállalkozással, és fennáll-e bejelentési kötelezettség.
2. Mennyi idő áll rendelkezésre a kapcsolt vállalkozás bejelentésére?
Kapcsolt vállalkozással létrejött üzleti kapcsolat esetén a bejelentést 15 napon belül kell teljesíteni a NAV felé.
3. Mikor szükséges adóalap-korrekciót vizsgálni?
Ha kapcsolt vállalkozások közötti ügylet történt, és felmerülhet, hogy az alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól.
4. Kötelező minden vállalkozásnak transzferár nyilvántartást készítenie?
Nem. A kötelezettség jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött, ugyanakkor sok esetben a dokumentáció elkészítése akkor is indokolt lehet, ha arra nincs kötelező előírás.
5. Miért hasznos az alátámasztó dokumentáció elkészítése?
Mert egy későbbi adóellenőrzés során egyszerűbb igazolni a szokásos piaci ár alkalmazását, ha a szükséges elemzések és dokumentumok már rendelkezésre állnak.