A társasági adó alanyai közül a kapcsolt vállalkozással rendelkező adózóknak a társaságiadó-bevallás benyújtását megelőzően meg kell vizsgálniuk, hogy kapcsolt vállalkozásaikkal kötött szerződéseik megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének, és szükség esetén érvényesíteniük kell ennek hatásait az adóbevallásban.
A transzferárazás hazai és nemzetközi szabályrendszere folyamatosan változik és bővül, ezért ezek nyomon követése elengedhetetlen minden kapcsolt vállalkozás számára.
Miért fontos a kapcsolt vállalkozói viszony helyes megállapítása?
Hazai jogrendünkben számos törvény fűz joghatást a kapcsolt vállalkozói jogviszonyhoz.
Amennyiben egy jogszabály nem tartalmaz saját meghatározást, a kapcsolt vállalkozói viszony értelmezése jellemzően:
- a társasági adóról szóló törvény (TAO tv.),
- valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.)
rendelkezései alapján történik.
A kapcsoltsági vizsgálat kiindulópontja
A kapcsoltsági vizsgálatot minden esetben egy adott adózó oldaláról kell megkezdeni.
Ennek megfelelően kapcsolt viszony csak akkor jöhet létre, ha a kapcsolat legalább egyik szereplője a társasági adó alanya.
A kapcsolt viszony másik szereplője ugyanakkor lehet:
- belföldi vállalkozás;
- külföldi vállalkozás;
- más jogi személy;
- egyéb szervezet;
- magánszemély.
A TAO tv. meghatározza, hogy az adózó milyen személyekkel vagy szervezetekkel kerülhet kapcsolt vállalkozói viszonyba.
Miért lényeges a kapcsolt viszony fennállásának vizsgálata?
A kapcsolt vállalkozói viszony helyes megállapítása azért kiemelten fontos, mert számos jogszabály ehhez pozitív vagy negatív jogkövetkezményeket kapcsol.
A jogalkotó abból indul ki, hogy a kapcsolt vállalkozások döntéseiket összehangoltan hozhatják meg annak érdekében, hogy saját gazdasági érdekeiket érvényesítsék, és eredményüket optimalizálják.
Ezért több adójogszabály speciális szabályokat ír elő a kapcsolt felek közötti ügyletekre.
A kapcsolt vállalkozói viszony nem csak a transzferárazást érinti
A kapcsolt vállalkozói kapcsolat megállapítása számos adónemben és jogterületen jelentőséggel bír.
Ide tartozhatnak többek között:
- társasági adó;
- helyi iparűzési adó;
- innovációs járulék;
- illetékek;
- KIVA;
- KATA;
- általános forgalmi adó (ÁFA).
Az egyes jogszabályok ugyan a szokásos piaci ár elvére épülnek, azonban a kapcsolt vállalkozás fogalmának meghatározása nem minden esetben azonos, ezért minden jogszabály alkalmazásakor külön vizsgálni kell az adott rendelkezéseket.
Mikor jön létre kapcsolt vállalkozói viszony?
A kapcsolt vállalkozói viszony megállapítása nem minden esetben egyértelmű. A TAO tv. alapján többféle körülmény is megalapozhatja a kapcsoltságot, ezért minden esetben a tényleges irányítási és befolyási viszonyokat kell vizsgálni.
Kapcsolt viszony többségi befolyás alapján
A kapcsolt vállalkozói viszony egyik leggyakoribb esete, amikor egy személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik egy másik vállalkozásban.
A vizsgálat során elsősorban azt kell megállapítani, hogy:
- ki rendelkezik a szavazatok több mint 50%-ával;
- fennáll-e közvetlen vagy közvetett többségi befolyás;
- a társasági szerződésben szereplő szavazati jogok megegyeznek-e a tulajdoni hányaddal;
- létezik-e meghatározó befolyás akkor is, ha formálisan nincs többségi tulajdon.
Fontos: A tulajdoni hányad és a szavazati arány nem minden esetben azonos. A kapcsoltság megállapításánál a szavazati jogokat kell vizsgálni.
A meghatározó befolyás nem kizárólag tulajdonrészen alapulhat
Kapcsolt vállalkozói viszony akkor is létrejöhet, ha egyik fél sem rendelkezik önmagában a szavazatok több mint 50%-ával, ugyanakkor valamelyik tulajdonos ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol.
Ez megvalósulhat például akkor, ha az érintett:
- jogosult a vezető tisztségviselők kinevezésére vagy visszahívására;
- más tulajdonostársak szavazatait is megszerzi;
- ténylegesen ő irányítja a társaság döntéseit.
A meghatározó befolyás fennállását többek között:
- taggyűlési jegyzőkönyvek,
- társasági dokumentumok,
- valamint a döntési folyamatok
is alátámaszthatják.
Mit jelent az 50–50%-os tulajdoni arány?
Az 50–50%-os tulajdoni vagy szavazati arány önmagában nem eredményez kapcsolt vállalkozói viszonyt, mivel egyik tulajdonos sem rendelkezik többségi befolyással.
Ugyanakkor minden esetben vizsgálni kell, hogy:
- a társasági szerződés eltérő szavazati jogokat biztosít-e;
- fennáll-e tényleges meghatározó befolyás;
- egyéb megállapodások alapján valamelyik fél mégis irányító szerepet tölt-e be.
Közvetlen és közvetett kapcsolt viszony
A többségi befolyás közvetlenül és közvetetten is megvalósulhat.
A közvetlen kapcsoltság a társasági szerződésekből vagy alapító okiratokból általában egyértelműen megállapítható.
A közvetett kapcsoltság esetén azonban több vállalkozásból álló tulajdonosi láncot kell vizsgálni.
Például:
- A vállalkozás tulajdonosa B vállalkozásnak;
- B vállalkozás tulajdonosa C vállalkozásnak.
Ebben az esetben azt kell megvizsgálni, hogy A vállalkozás közvetetten rendelkezik-e olyan mértékű szavazati joggal C vállalkozásban, amely már többségi befolyást eredményez.
A közvetett befolyás számításának módját a TAO tv. részletesen meghatározza.
Mikor nem valósul meg többségi befolyás?
A cikk kiemeli, hogy nem jön létre automatikusan kapcsolt vállalkozói viszony minden olyan esetben, amikor azonos tulajdonosi kör jelenik meg több vállalkozásban.
Összegzésként nem valósul meg többségi befolyás például akkor, ha:
- egymással nem közvetlen hozzátartozó tagok vagy részvényesek 50–50%-os arányban rendelkeznek szavazati joggal;
- a szavazatok több tulajdonos között egyenlő arányban oszlanak meg (például 4 × 25%);
- semmilyen egyéb körülmény nem támasztja alá, hogy valamelyik fél ténylegesen irányítaná a vállalkozás döntéseit.
Kapcsolt viszony ügyvezetői azonosság alapján
A kapcsolt vállalkozói viszony nem kizárólag tulajdonosi kapcsolatok révén jöhet létre. 2015 óta az ügyvezetői azonosság is megalapozhat kapcsolt vállalkozói viszonyt, amennyiben az azonos magánszemély mindkét vállalkozás üzleti és pénzügyi politikájára döntő befolyást tud gyakorolni.
Mikor eredményez kapcsoltságot az ügyvezető személye?
Az ügyvezetői azonosság önmagában még nem elegendő, a döntő befolyás lehetőségét is vizsgálni kell.
Kapcsolt vállalkozói viszony jöhet létre például akkor, ha:
- ugyanaz a magánszemély mindkét vállalkozás ügyvezetője;
- mindkét társaságban önálló aláírási joggal rendelkezik;
- ezáltal ténylegesen képes befolyásolni mindkét társaság üzleti és pénzügyi döntéseit.
Fontos: Ebben az esetben a közvetlen hozzátartozói kapcsolatnak nincs jelentősége. Például önmagában attól, hogy két társaságot házastársak vezetnek, még nem jön létre kapcsolt vállalkozói viszony ügyvezetői azonosság alapján.
Mi történik több ügyvezető esetén?
Ha egy vállalkozásnak több ügyvezetője van, akkor azt kell vizsgálni, hogy az azonos személy milyen jogosultságokkal rendelkezik.
A cikk alapján:
- ha az azonos ügyvezető mindkét társaságban önálló aláírási joggal rendelkezik, kapcsolt viszony jöhet létre;
- ha valamelyik társaságban csak együttes aláírásra jogosult, ott önmagában nem valósul meg a döntő befolyás lehetősége;
- ezért ilyen esetben ügyvezetői azonosság alapján nem feltétlenül jön létre kapcsolt vállalkozói viszony.
A kérdés megítélésében a Kúria döntése is iránymutatást ad: az önálló képviseleti jog önmagában megalapozhatja a befolyásolás lehetőségét, míg együttes aláírás esetén ez nem áll fenn.
Testületi ügyvezetés esetén más szabályok érvényesülnek
Ha egy társaság döntéseit testület hozza meg, akkor a döntő befolyás kérdését eltérően kell vizsgálni.
A cikk szerint:
- ha ugyanaz a személyi kör jogosult együttes aláírásra mindkét társaságban, létrejöhet kapcsolt vállalkozói viszony;
- ilyen helyzet előfordulhat például:
- Kft.-nél,
- Bt.-nél,
- vagy igazgatósággal működő Zrt.-nél.
Amennyiben azonban a döntéseket kizárólag testületi formában hozzák meg, egyetlen személy önmagában nem rendelkezik döntő befolyással.
Létrejöhet kapcsolt viszony magánszeméllyel is
A TAO tv. alapján a vállalkozás nemcsak más gazdasági társaságokkal, hanem magánszeméllyel is kapcsolt vállalkozói viszonyba kerülhet.
Ez tipikusan akkor fordul elő, ha:
- a vállalkozás és magánszemély tagja vagy részvényese között szerződés jön létre;
- például bérleti szerződést kötnek egymással.
Milyen transzferár-szabályok vonatkoznak a magánszemélyekre?
A TAO tv. ezen a területen speciális szabályt alkalmaz.
A nem egyéni vállalkozó magánszeméllyel kötött ügyletek esetében:
- nem kell alkalmazni a szokásos piaci ár vizsgálatát;
- nincs adóalap-korrekciós kötelezettség;
- nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni.
Ugyanakkor a kapcsolt viszony létrejöttét továbbra is be kell jelenteni a NAV részére az első szerződéskötést követő 15 napon belül.
Kapcsolt viszony egyéni vállalkozóval
Ha egy magánszemély:
- egy gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezik,
- és mellette egyéni vállalkozóként is működik,
akkor az első szerződéskötést követően kapcsolt vállalkozói viszony jöhet létre közöttük.
A cikk ugyanakkor kiemeli, hogy:
- az egyéni vállalkozó saját maga nem lehet saját ügyvezetője;
- ezért ügyvezetői azonosság alapján nem jöhet létre kapcsolt viszony az egyéni vállalkozó és a gazdasági társaság között;
- az egyéni vállalkozó kizárólag többségi befolyás alapján válhat kapcsolt vállalkozássá.
Kapcsolt viszony egyéb szervezetekkel és önkormányzatokkal
Kapcsolt vállalkozói viszony nemcsak gazdasági társaságokkal alakulhat ki.
A cikk példaként említi:
- alapítványokat;
- egyesületeket;
- sportszövetségeket;
- egyéb szervezeteket.
Ezeknél jellemzően az ügyvezetői azonosság alapozhatja meg a kapcsoltságot, míg a szavazati arány vagy többségi befolyás fogalma általában nem értelmezhető.
Az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok esetében az önkormányzati döntő befolyás miatt szintén létrejöhet kapcsolt vállalkozói viszony, és ezekre is alkalmazni kell a transzferár-szabályokat. Ugyanakkor az önkormányzat és az általa alapított gazdasági társaság között ügyvezetői azonosság alapján nem értelmezhető kapcsolt viszony.
Kapcsolt viszony nemzetközi relációban
A kapcsolt vállalkozói viszony vizsgálatát nemzetközi esetekben is a magyar társasági adóalany oldaláról kell megközelíteni.
Ennek megfelelően a külföldi vállalkozások és telephelyeik között is létrejöhet kapcsolt vállalkozói viszony, amelyhez transzferár-kötelezettségek kapcsolódhatnak.
Külföldi vállalkozás és magyar telephely kapcsolata
A külföldi vállalkozó belföldi telephelye kapcsolt vállalkozási viszonyban áll:
- magával a külföldi vállalkozóval;
- a külföldi vállalkozó más telephelyeivel;
- valamint a külföldi vállalkozó további kapcsolt vállalkozásaival.
Fontos: A hazai szabályozás alapján a fióktelep nem mentesül a transzferár-kötelezettségek alól, ezért – az egyéb feltételek fennállása esetén, transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezett.
Magyar vállalkozás külföldi telephelye
Fordított esetben a magyar vállalkozás is kapcsolt vállalkozói viszonyba kerül:
- a külföldön működtetett telephelyével;
- valamint az ahhoz kapcsolódó további kapcsolt vállalkozásokkal.
A TAO tv. speciális kapcsoltsági szabálya
A TAO tv. 4. § 23. g) pontja alapján 2021-től bizonyos esetekben már 25%-os vagy 50%-os részesedés mellett is létrejöhet kapcsolt vállalkozói jogviszony.
A cikk ugyanakkor kiemeli, hogy ez:
- nem általános kapcsoltsági szabály;
- kizárólag meghatározott adózási helyzetekben alkalmazandó;
- tipikusan célhoz kötött rendelkezés.
A szabály többek között az alábbi területeken bír jelentőséggel:
- ellenőrzött külföldi társaság (CFC);
- különálló adózó;
- tőkekivonás;
- egyéb, adóelkerülést megelőző rendelkezések alkalmazása.
A szokásos piaci ár elve
A szokásos piaci ár elve nem kizárólag a transzferárazásban jelenik meg.
A cikk hangsúlyozza, hogy ez az alapelv:
- a számviteli törvényben;
- az adótörvényekben;
- valamint az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) alapelvei között
egyaránt megjelenik.
Ugyanakkor fontos különbség, hogy bár az alapelv azonos, az egyes jogszabályokban szereplő kapcsolt vállalkozás definíciója eltérhet, ezért minden esetben az adott jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
Összefoglaló
A kapcsolt vállalkozói viszony helyes megállapítása a transzferárazás egyik legfontosabb kiindulópontja.
A cikk legfontosabb megállapításai:
- a kapcsolt vállalkozói viszony nem kizárólag tulajdonosi kapcsolat alapján jöhet létre;
- a döntő befolyás és az ügyvezetői azonosság is megalapozhatja a kapcsoltságot;
- magánszemélyekkel, egyéni vállalkozókkal, önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel is létrejöhet kapcsolt vállalkozói viszony;
- a nemzetközi kapcsolatok és telephelyek esetében is vizsgálni kell a kapcsoltság fennállását;
- a TAO tv. egyes speciális rendelkezései eltérő kapcsoltsági szabályokat is tartalmaznak;
- a kapcsolt vállalkozói viszony megállapítása közvetlen hatással lehet a transzferár-kötelezettségekre és a szokásos piaci ár alkalmazására.
Gyakran ismételt kérdések
1. Mikor jön létre kapcsolt vállalkozói viszony?
Kapcsolt vállalkozói viszony többek között többségi befolyás, döntő befolyás, ügyvezetői azonosság vagy egyes speciális, a TAO tv.-ben meghatározott esetek alapján jöhet létre. A pontos megítéléshez mindig az adott jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Minden kapcsolt vállalkozásnak kell transzferár-nyilvántartást készítenie?
Nem minden esetben. A kötelezettség fennállását a vonatkozó transzferár-szabályok alapján kell megítélni, és bizonyos ügyletek vagy szereplők mentesülhetnek a nyilvántartási kötelezettség alól.
3. Kapcsolt vállalkozás lehet egy magánszemély is?
Igen. A TAO tv. alapján egy társasági adóalany nemcsak más gazdasági társasággal, hanem meghatározott feltételek mellett magánszeméllyel is kapcsolt vállalkozói viszonyba kerülhet.
4. Mit jelent a szokásos piaci ár elve?
A szokásos piaci ár elve azt biztosítja, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiket olyan feltételekkel bonyolítsák le, mintha egymástól független felek lennének. Ez az elv több magyar adójogszabályban és a számviteli szabályozásban is megjelenik.
5. Miért fontos a kapcsolt vállalkozói viszony helyes megállapítása?
Mert számos adójogi kötelezettség – köztük a transzferár-szabályok alkalmazása – attól függ, hogy a felek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e. A helytelen minősítés adókockázatot eredményezhet.
Berényi Mariann
altamix@altamix.hu
Hivatkozások:
[1] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 23. pontja
[2] A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 8:2 bekezdése
[3] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 7., 27., 31.b.
[4] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2 bekezdése
[5] Transzferárról könnyedén c. Vezinfo kiadvány (Berényi Mariann )
[6] A Kúria Kfv.I.35.388/2017/4.
[7] Az adózás rendjéről szóló t2017.évi CL. törvény
[8] A helyi adókról szóló 199. évi törvény
[9] A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
[10] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
[11] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
[12]1606/2002/EK rendelet a nemzetközi számviteli standardokról IAS24
[13] Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény
[14] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
[15] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18.§
[16] A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. NGM rendelet
[17] Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény V/D fejezet