A transzferárazási szabályok megfelelő alkalmazása a kapcsolt vállalkozások életében nem könnyű feladat. De mit tehet a könyvelő, hogy a könyvelt cégét megmentse a várható bírságoktól? Felelős-e a könyvelő a transzferár szabályok betartatásáért? Fontos kérdések, hogy egy adóellenőrzés ne okozzon veszteséget a cégnek, ügyfélvesztést a könyvelőnek. Közös-e a felelősség?
Azt bátran kimondhatjuk, hogy mindenért az ügyvezető a felelős. De mi a könyvelő felelőssége a megelőzésben?
NAV ellenőrzések és transzferár kockázatok
A NAV Ellenőrzési Irányelvei szerint, köszönhetően a hatalmas adóhivatali informatikai fejlesztésnek, előtérbe kerültek revízió során a transzferár ellenőrzések.
A sok helyről beáramló hazai és nemzetközi információk (beszámolók, nemzetközi adatcsere információk, iparűzési, tao, kiva, kata, illeték, stb. bevallások, adatszolgáltatások) a NAV számítógépes rendszerében egy pillanat alatt emelik ki az anomáliát tükröző cégeket a rendszerből.
Például egyik kapcsolt fél bejelenti a kapcsoltságot, a másik kapcsolt fél pedig nem jelenti be, máris 500 ezer forint bírság veszélye merül fel.
A NAV sok esetben háttérből ellenőrzi az anomáliák okait, sok esetben tényleges adóvizsgálatot eredményez az azonnali idejű informatikai adatfeldolgozásokból nyert folyamatos rálátás az anomáliákra.
A NAV ágazatonként ezer ellenőrzést tervez évente – a háttérből és tényleges vizsgálattal. Érdemes tehát résen lenni.
A transzferárazás szemléletének változása 2018-tól
- január elsejétől a szabályok is megváltoztak, megszigorodtak, mélyebb áttekintést és információtartalmat követelnek meg. Az alapelvek változatlanok a korábbi évekhez képest.
Az OECD Transzferár Irányelvei útmutatásai szerint kezelendők korábban is és ma is a transzferárazási követelmények.
Azonban korábban egy vállalkozásnál ellenőrizték a transzferár szabályok megfelelő alkalmazását, esetleg szükség esetén kapcsolódó vizsgálatokkal eljutottak a cégcsoport többi tagjához is.
2018-as évtől kezdődően, a kibővült, módosított OECD Transzferár Irányelveknek megfelelően a transzferárazás szemlélete változott meg.
A cégcsoport egészét kívánja látni az ellenőrzés, nem csak a hazai ellenőrzések során, de nemzetközi szinten is. Több, mint 100 ország csatlakozott a rendszerhez, rálátással így bármely országba telepített kapcsolt vállalkozásokra is.
Ezt a szemléletet tükrözi az új szabályozás is, amely a megváltozott adattartalmú transzferár nyilvántartásban nyilvánul meg.
A transzferár nyilvántartás felépítése
- január elsejétől háromszintűvé vált a transzferár nyilvántartás. (32/2017 NgM rendelet)
A korábbiaktól eltérően a vállalkozásokat nem illeti meg az önálló, vagy közös transzferár nyilvántartás közötti választás lehetősége.
Mindenkinek egységesen, a vállalkozás méretétől és az ügyletek számától függetlenül egységes Fődokumentumból (Master File) és Helyi dokumentumból (Lokal File) álló dokumentációt kell készíteniük.
Ez kétszintű nyilvántartást jelent.
Fődokumentum (Master File)
A Fődokumentum célja
A Fődokumentum a cégcsoport egészére vonatkozó információkat tartalmaz.
A Fődokumentum tartalma
A Fődokumentumban az előírás a cégcsoport szervezeti felépítése mellett a döntési lánc, az értékteremtési folyamatokat leíró értéklánc bemutatásra összpontosít, a jövedelem és ezzel összefüggésben a társasági adó keletkezési helyére fókuszál.
Funkcióelemzéssel vizsgálandó a tevékenység, erőforrás és kockázat megoszlása az egyes cégcsoporttagok között.
A Fődokumentum elkészítése
2018-as adóévtől a 2018.01.01-től hatályos megszigorodott előírások szerint a Fődokumentumot egyszer kell elkészíteni, amely valamennyi cégcsoporttag Fődokumentumának tekintendő, az ezt követő években csak a változásokra kell figyelemmel lenni.
2017-ben ez a rendelkezés még nem élt, így 2017 és a korábbi évek tekintetében az egységes, a 22/2009 PM rendeletnek megfelelő, szabályszerű nyilvántartás készítését írta elő a rendelet, amely lehetett közös, vagy önálló nyilvántartás.
Azonban a választást jelezni kellett a Tao bevallásban.
Helyi dokumentum (Local File)
A Helyi dokumentum felépítése
2018-tól a Helyi dokumentum két részből áll.
A Helyi dokumentum első része
A Helyi dokumentum első részében az adott társaság értékteremtési láncban való szerepét, a cégcsoporthoz kötődően a döntési lánc leírását követeli meg a pénzügyi, gazdasági, piaci, stratégiai elemzés mellett.
A Helyi dokumentum második része
A Helyi dokumentum második részét képezi a Specifikáció, amely az egyes ügyletenkénti szokásos piaci árat hivatott elemezni.
Kapcsolt vállalkozások bejelentése
Adott társaságnak, ha kapcsolt vállalkozásával szerződése jött létre, akkor a kapcsolt fél 15 napon belül bejelentendő a NAV-hoz 500 ezer Ft bírság terhe mellett.
A transzferár nyilvántartási kötelezettség
Amennyiben teljesítés is történt adóévben a kapcsolt féllel kötött szerződésre, akkor a transzferár nyilvántartásban szerepeltetni kell.
Hiányzó, vagy hiányos szerepeltetése ügyletenként (szerződésenként) 2 mFt bírságot von maga után.
A szokásos piaci ár alátámasztása
A transzferár nyilvántartás elkészítése felesleges adóbírság kockázata alól mentesíti az egyes társaságokat.
A szokásos piaci árnak való megfelelést a törvényben előírt módszerek egyikével (vagy egyidejűleg többel) kell alátámasztani.
Vagy tudatos áreltérítés esetén annak adóvonzatát kell az adóalapban érvényesíteni.
Fel kell, hogy hívjuk a figyelmet arra, hogy nem csak a számlázott ügyletek állnak az adóhatóság fókuszában, hanem adott esetben a kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes ügyletek is.
Ezek felderítésében, alátámasztásában is állunk rendelkezésükre.
50 millió Ft alatti ügyletek
Az 50 mFt-os ügyleteket nem kötelező a nyilvántartásba felvenni, de a kötelező módszerek egyikével bizonyítandó a szokásos piaci árnak való megfelelés, ezért javasolt.
Fontos tudni, hogy az 50 mFt-os értékhatár szokásos piaci áron, az összevont ügyletek összevonása után értendő.
Azon vállalkozásoknak, amelyek valamennyi ügylete 50 mFt alatti szokásos piaci áron, az összevonás után nem kötelező a nyilvántartás elkészítése, azonban ajánlott, mert az elévülési időn belül bizonyítandó egy ellenőrzés esetén a szokásos piaci árnak való megfelelés, vagy eltérés esetén az adóalap módosításának mértéke.
Mindezek miatt ajánlott előre felkészülni ennek bizonyítására és adóévet követően a Tao bevallás kitöltése előtt érdemes elkészíteni az alátámasztó dokumentációt, hiszen a könyvelés az adóbevallás beadásakor erre támaszkodva tudja kitölteni az adóalap növelő, vagy csökkentő sorát a szokásos piaci ár tekintetében.
A könyvelő felelőssége
Amennyiben ezen a sorokat üresen hagyja a bevallásban, azzal úgy nyilatkozik, hogy tudomása van arról, hogy az ügyvezetés a törvényben (Tao tv. 18.§) előírt módszerek egyikével megvizsgálta, hogy a Társaság és kapcsolt vállalkozásai közötti árazás megfelelt a szokásos piaci árnak.
Ha erről nem áll rendelkezésére az elemzés (adott esetben kötelező formula nélkül) akkor vállalnia kell ezért a felelősséget, ha nem kezdeményezte az ügyvezetésnél ennek elkészítését.
Kit érint a transzferár nyilvántartási kötelezettség?
A Transzferár nyilvántartási kötelezettség minden kivételek alá nem eső társasági adóalanyt érint.
Elkészítési határideje a tao bevallás beadásának napja, de miután az ebben rejlő információ a tao bevallás kidolgozását, a tao adóalapját érinti a beszámoló elkészítése előtt helyes már rendelkezésre állnia.
A transzferár nyilvántartás elkészítése nem tartozik bele a könyvelő feladatai sorába, mert speciális szaktudást, tapasztalatot feltételez az elkészítése.
Ezt a szerződésben célszerű külön kiemelni.
Azonban a figyelem felhívási kötelezettsége fenn áll.
Országjelentési kötelezettség (CbCR)
A transzferár dokumentáció harmadik szintje az Országjelentési kötelezettség (CbCR), amely adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget takar.
Azon cégcsoportba tartozó vállalkozásoknak, amelyeknek legalább egy nemzetközi tagja van és 750 millió Euró feletti árbevételű a cégcsoport együttesen számolva (A KKV tv. szerinti kapcsolódó és partner vállalkozásokat, a hasonló területen működő magánszemélyeket tekintve) kötelező a transzferár kötelezettség harmadik szintje.
Fel kell tárni a végső anyavállalatot (amelyben döntő tulajdonosok már magánszemélyek) és annak kapcsolt körét.
Meg kell állapítani mely cégcsoporttag lesz az együttes jelentés beadására kötelezett vállalkozás.
Ez rendszerint a végső anyavállalat, de kijelölhet maga helyett egy másik cégcsoporttagot is.
A magyar vállalkozásoknak az adatszolgáltató vállalkozás részére törvényben meghatározott adatai sorát kell jelenteni.
A cégcsoporttagoktól beérkező információkat az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozás összegyűjti és saját adóhatósága részére benyújtja.
Az határokon átívelő (több, mint 100 ország csatlakozott már a rendszerhez, köztük USA, Kína, afrikai országok) adattovábbítási rendszernek köszönhetően ezt minden érintett állam adóhatósága megkapja és adóellenőrzéseihez felhasználhatja.
Így látják az adóhatóságok a teljes cégcsoport tevékenységét, jövedelmezőségét, adózását teljeskörűen a cégcsoport egészét tekintve.
Bejelentési kötelezettség CbC tekintetében
A bejelentési kötelezettség CbC tekintetében minden magyar cégcsoporttagra vonatkozik.
Évente kötelesek bejelentéssel élni a NAV felé, hogy ki az adatszolgáltató a cégcsoportban és egyidejűleg arról kell nyilatkozniuk, hogy maga a Társaság nem a cégcsoport megbízott adatszolgáltatója.
Ennek elmulasztása 20 millió forintos bírságot vonhat maga után.
A kapcsolt vállalkozói kör feltérképezése
A kapcsolt vállalkozói kör felderítése a korábbiaknál lényegesen nagyobb fontossággal bír.
Nem elegendő azon kapcsolt vállalkozásokat szerepeltetni a nyilvántartásban akikkel adóévben szerződéses kapcsolata volt, teljesítés történt a szerződésre tekintettel, hanem a teljes cégcsoportlánc szerepeltetése és elemzése az előírás.
Cseklista könyvelőknek a transzferár szabályoknak való megfeleltetés érdekében
- Feltárásra került-e valamennyi kapcsolt vállalkozás?
- Be lettek jelentve a kapcsolt vállalkozások a NAV-hoz?
- A kapcsolt kör eljutott-e a végső anyavállalat feltárásáig?
- Figyelembe lettek-e véve a végső anyavállalat egyéb kapcsolt cégei?
- A cégcsoport együttes mutatói CbC kötelezettek-e?
- Amennyiben igen, be lett-e adva a CbC bejelentés az adatszolgáltató társaságra vonatkozóan?
- Megfelelően áramlanak-e az CbCR-hez szükséges adatsorok?
- Készít-e a végső anyavállalat közös Fődokumentumot határidőre (Master File-t)?
Ha határidőre nem készít, csak azon magyar vállalkozások kapnak egy év haladékot a Fődokumentumra vonatkozóan, amelyek esetében az anyavállalat országában erre vonatkozó rendelkezés nincs érvényben. Egyéb esetekben a magyar vállalkozás kötelezett erre.
- Megállapításra került-e, hogy az együttes mutatók alapján kisvállalkozásnak minősül-e a társaság, vagy egyéb okból illeti-e mentesség a nyilvántartási kötelezettség alól?
- A cégcsoport egyik tagja elkészíti-e a teljes cégcsoportra vonatkozó, minden egyes tagját érintő funkcióelemzéssel alátámasztott elemzését, azaz a Fődokumentumot? (Amennyiben nem, úgy a vállalkozás kötelezettsége.)
- Feltárásra került-e minden számlázott, vagy ingyenes ügylet (Pl. garanciavállalás, ingyenes székhely biztosítás, stb.) a Helyi dokumentumhoz?
- Minden ügylethez hozzárendelésre kerültek-e a vonatkozó szerződések, azok módosításai? (Ennek csatolása papír, vagy elektronikus alapon teljeskörűen kötelező.)
- Ügyletenként és relációnként kimutatásra kerültek-e a pénzügyileg teljesített szerződések, a pénzügyileg nem teljesített szerződések?
- Az elkészített transzferár dokumentációban a kötelezően alkalmazandó módszerek egyikével kimunkált, jellemzően adatbázisszűrésen alapuló intervallummal alátámasztott, a szokásos piaci árnak megfelelő volt-e adóévben az alkalmazott ár, azaz szükséges-e az adóalap korrekció?
- Egyező-e a transzferár nyilvántartás eredménye az adóbevallásban közölt adatokkal?
- Rendelkezésre állnak-e a korábbi évek nyilvántartásai? (Nem beadandó a dokumentáció, de ellenőrzéskor azonnal a revizor rendelkezésére kell bocsájtani.)
- Az ügyvezetéssel egyeztetett-e a transzferár nyilvántartás eredménye, azaz a Tao bevallás adóalapra gyakorolt hatása?
- Felhívta-e a könyvelő a szükséges tudnivalókra a Társaság ügyvezetésének, menedzsmentjének figyelmét?
Összefoglaló
A transzferárazási szabályok megfelelő alkalmazása nem kizárólag a transzferár dokumentáció elkészítéséről szól, hanem a kapcsolt vállalkozások teljes körének feltárásáról, a bejelentési kötelezettségek teljesítéséről, a szokásos piaci ár alátámasztásáról és a társasági adóalap megfelelő meghatározásáról is.
A 2018-tól bevezetett szabályozás a cégcsoport egészének vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, amelynek része a Fődokumentum (Master File), a Helyi dokumentum (Local File), valamint meghatározott esetekben az Országjelentési kötelezettség (CbCR) teljesítése is.
A transzferár nyilvántartás elkészítése speciális szaktudást igényel, ugyanakkor a könyvelő szerepe kiemelten fontos a kapcsolt vállalkozások azonosításában, a kötelezettségekre történő figyelemfelhívásban és annak biztosításában, hogy a társasági adóbevallás megfelelő adatok alapján készüljön el.
Gyakran ismételt kérdések
1. Felelős-e a könyvelő a transzferár dokumentáció elkészítéséért?
A transzferár nyilvántartás elkészítése speciális szaktudást és tapasztalatot igényel, ezért nem tartozik a könyvelő feladatai közé. A könyvelő figyelemfelhívási kötelezettsége azonban fennáll.
2. Mikor kell transzferár nyilvántartást készíteni?
Amennyiben kapcsolt vállalkozások között szerződés jött létre és az adóévben teljesítés is történt, az ügyletet a vonatkozó szabályok szerint szerepeltetni kell a transzferár nyilvántartásban.
3. Kötelező-e minden 50 millió Ft alatti ügyletet dokumentálni?
Az 50 millió Ft alatti ügyleteket nem kötelező a nyilvántartásba felvenni, azonban a szokásos piaci árnak való megfelelést ezeknél is célszerű a törvényben előírt módszerekkel alátámasztani.
4. Mi a különbség a Fődokumentum és a Helyi dokumentum között?
A Fődokumentum (Master File) a teljes cégcsoportra vonatkozó információkat tartalmazza, míg a Helyi dokumentum (Local File) az adott társaság kapcsolt ügyleteit, elemzéseit és a szokásos piaci ár vizsgálatát mutatja be.
5. Mi az Országjelentési kötelezettség (CbCR)?
A CbCR a transzferár dokumentáció harmadik szintje, amely meghatározott méretű nemzetközi vállalatcsoportok számára ír elő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget.
Amennyiben szakértő támogatásra van szükségük Társaságunk, az Altamix Consulting Kft. áll rendelkezésükre. wwwtranszferaudit.hu, altamix@altamix.hu
2019.05.21.
Berényi Mariann