Ismét tartalmas és időszerű témát választott Berényi Mariann, a Transzferár Klub megálmodója! A 3. Transzferár Klub vendég előadója Lipták Virág, a Jövedelemadók és Járulékok Főosztály kiemelt adóügyi szakreferense volt. A résztvevők a transzferárazás nemzetközi szabályozásának változásairól hallhattak egy beszélgetéssel egybekötött előadást.
Az új transzferár rendelet
A transzferárazás hazai gyakorlata, szabályozása nagy változások előtt áll az adóelkerülés elleni nemzetközi, határokon átívelő összefogás következtében.
Lipták Virág, adóügyi szakreferens asszony részletesen beszámolt a tervek szerint 2018. január elsejétől életbe lépő új transzferár rendeletről.
Az OECD BEPS akcióterv tette szükségessé a hazai szabályozás változtatásának szükségességét.
A BEPS célja, hogy minden adóhatóság azt az adót szedje be, amely az adott országban képződött.
A 13. akcióterv szükségessé teszi például a transzferár nyilvántartások háromszintűvé kiterjesztését.
Az országjelentések szabályozását, a transzferár nyilvántartás mellékleteinek, a piaci ár alátámasztását is érintő új transzferár rendelet életbe lépésével leginkább a több országban jelen lévő vállalatok, vállalatcsoportok számára jelent majd többletfeladatot.
Miért volt szükség a szabályozás megújítására?
A transzferárazási szabályozás átalakításának hátterében az OECD által kidolgozott BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterv áll. A program célja az volt, hogy visszaszorítsa az adóalap-eróziót és a nyereség mesterséges átcsoportosítását olyan országokba, ahol alacsonyabb az adóterhelés.
A nemzetközi együttműködés eredményeként egyre nagyobb hangsúly került arra, hogy a vállalatcsoportok ott fizessenek adót, ahol a gazdasági tevékenység ténylegesen zajlik és az érték létrejön.
Ennek megfelelően a transzferárazási szabályok világszerte részletesebbé váltak, amelyhez a magyar szabályozásnak is alkalmazkodnia kellett.
A legfontosabb változások a 2018-as rendeletben
A 2018. január 1-jétől hatályba lépett szabályozás több jelentős újdonságot vezetett be a transzferár dokumentáció elkészítésében.
A legfontosabb változások közé tartozott:
- a Fődokumentum (Master File) bevezetése;
- a Helyi dokumentum (Local File) elkészítésének kötelezettsége;
- a cégcsoport egészének részletesebb bemutatása;
- a funkciók, kockázatok és értékteremtési folyamatok elemzése;
- a szokásos piaci ár részletesebb alátámasztása;
- a nagy multinacionális vállalatcsoportok esetében az Országonkénti Jelentés (CbCR) alkalmazása.
A módosítások célja az volt, hogy az adóhatóságok átfogóbb képet kapjanak a vállalatcsoportok működéséről és a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekről.
Kiket érintettek leginkább a változások?
Az új rendelet elsősorban a nemzetközi vállalatcsoportok számára jelentett új dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségeket.
A több országban működő vállalkozásoknak nemcsak a magyar előírásoknak kellett megfelelniük, hanem figyelembe kellett venniük a nemzetközi információcsere és az OECD iránymutatásai alapján kialakított követelményeket is.
A magyar kapcsolt vállalkozások számára is fontosabbá vált a megfelelő transzferár dokumentáció elkészítése, mivel az ellenőrzések során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kapcsolt ügyletek részletes vizsgálata.
Miért fontos a megfelelő transzferár dokumentáció?
A dokumentáció célja nem csupán a jogszabályi megfelelés biztosítása, hanem annak alátámasztása is, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletei megfelelnek a szokásos piaci ár elvének.
A megfelelően elkészített transzferár nyilvántartás segíti:
- a kapcsolt ügyletek átláthatóságát;
- a piaci árak megfelelő alátámasztását;
- az adóhatósági ellenőrzésekre történő felkészülést;
- a bírságkockázatok csökkentését;
- a nemzetközi dokumentációs követelmények teljesítését.
A szabályozási változások jelentősége
A nemzetközi adóelkerülés elleni intézkedések és az OECD BEPS akciótervének követelményei jelentős hatással vannak a hazai transzferár szabályozásra. Az új rendelet a transzferár nyilvántartások tartalmát, az országjelentési kötelezettséget és a piaci ár alátámasztásának szabályait is érinti.
A vállalkozások számára ezért kiemelten fontos, hogy folyamatosan nyomon kövessék a jogszabályi változásokat és szükség esetén felülvizsgálják transzferár dokumentációjukat.
Összefoglaló
A 3. Transzferár Klub rendezvényén a résztvevők áttekintést kaptak a 2018. január 1-jétől hatályba lépő új transzferár rendelet legfontosabb változásairól. Az OECD BEPS programja nyomán bevezetett szabályok jelentősen átalakították a transzferár dokumentáció felépítését, valamint új adatszolgáltatási kötelezettségeket vezettek be a nemzetközi vállalatcsoportok számára.
A megfelelő transzferár nyilvántartás elkészítése ma már nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem az adóhatósági ellenőrzésekre való felkészülés és a bírságkockázatok csökkentésének egyik legfontosabb eszköze is.
Gyakran ismételt kérdések
1. Mikor lép hatályba az új transzferár rendelet?
Az új transzferár rendelet 2018. január 1-jétől lép hatályba.
2. Miért van szükség az új szabályozásra?
A módosításokat az OECD BEPS programja és a nemzetközi adóelkerülés elleni intézkedések indokolták, amelyek célja a nyereség megfelelő országban történő adóztatása.
3. Mi változott a transzferár dokumentációban?
A dokumentáció részletesebbé vált, bevezetésre került a Fődokumentum (Master File), a Helyi dokumentum (Local File), valamint meghatározott vállalatcsoportok esetében az Országonkénti Jelentés (CbCR).
4. Kiket érintettek leginkább az új előírások?
Elsősorban a több országban működő vállalatcsoportokat, ugyanakkor minden kapcsolt vállalkozásnak érdemes felülvizsgálnia transzferár dokumentációját.