Fókuszba került a transzferár nyilvántartás (a NAV-nál)
cikksorozat 4/3
A sorozat eddig ismertette, mire kell vigyáznunk és az érintettek korszerű módszerekkel hogyan fordíthatják hasznukra a NAV új és egyre szigorúbb adminisztrációs kényszerét. De kik az érintettek?
Transzferár adatszolgáltatásra kötelezettek köre
Fontos kérdés, hogy az új jogszabályokban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség mely vállalkozásokat érinti. A törvényalkotó a társasági adó törvényben szabályozta az adatszolgáltatók körének kérdését és a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezettek körére tette kötelezővé. Azon vállalkozások tehát, akik a társasági adó alanyai, de nem kötelezettek transzferár nyilvántartás készítésére, például kisvállalkozói minősítésük miatt, ők természetesen a transzferár szabályok alkalmazására kötelezettek, azaz értékhatártól függetlenül, egy esetleges adóellenőrzés során, alá kell tudniuk támasztani a szokásos piaci árnak történő megfelelést ügyleteik tekintetében, leírt dokumentáció nélkül is, vagy ellenkező esetben adóalap növelésre kötelezettek, illetőleg az adóalap csökkentéssel adott feltételek teljesülése esetén élhetnek, azonban az új szabályok szerinti transzferár adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli őket.
Transzferár nyilvántartásra kötelezettek köre
Fontos tudni, hogy a transzferár szabályok alkalmazására, azaz a szokásos piaci ár vizsgálatára és eltérés esetén az adóalapban történő érvényesítésre minden társasági adóalany kötelezett kivéve a közös beszerzésre és értékesítésre létrehozott és egyéb feltételeknek megfelelő adózó, az állam, vagy önkormányzat részére kötelezettségen alapuló juttatás nyújtása esetén, valamint mentesül adózó az adóalap korrekciós kötelezettség alól azon ügylete tekintetében, amely magánszeméllyel (nem egyéni vállalkozói minőségében) köttetett. Minden más esetben a társasági adóalanyok számára törvényi előírás a transzferár szabályok alkalmazása kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolított ügyleteik tekintetében. Az új szabály szerinti adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából az a meghatározó, hogy a transzferár szabályokat kötelezően alkalmazó társasági adóalanyok közül kit terhel transzferár nyilvántartási kötelezettség is és így egyúttal az új szabály szerinti adatszolgáltatási kötelezettség is.
A transzferár nyilvántartást készítők köre taxatíve meghatározásra került a törvényben[1]. Igy többek között nyilvántartás készítésére kötelezett az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, külföldi vállalkozó, de közülük mentesülést élvez a nonprofit gazdasági társaság, amennyiben közhasznú, továbbá az az adózó, amelyben az állam rendelkezik közvetlen, vagy közvetett befolyással, valamint a kisvállalkozásnak minősülő adózó. Ezen kivételek alá tartozó adóalanyok tehát adóalap korrekciós kötelezettséggel bírnak, csak ennek dokumentálásától mentesülnek. Megjegyezhető, hogy sok vállalkozás önként készíti el nyilvántartását, bár a mentesülők körébe tartozik tekintettel arra, hogy az elévülési időn belül, a jövőben egy ellenőrzés során bizonyítandó az alkalmazott árai piaci árnak való megfelelése valamennyi kapcsolt felekkel bonyolított ügylete tekintetében, egy esetleges ellenőrzés során. A bizonyítás pedig a szerződéskötéskori, de legkésőbb a teljesítéskori alátámasztások, bizonyítékok meglétét feltételezik. Ebből következőleg a szerződéskori, de legkésőbb a teljesítéskori dokumentumok alapján alátámasztó transzferár nyilvántartás önkéntes elkészítése előnyös lehet, a menedzsment részéről a jövőbeni kockázatokat lényegesen csökkentheti. A transzferár nyilvántartás készítése alól a leggyakoribb eset a kisvállalkozói státusz miatti mentesülés. Az erre vonatkozó szabályok a KKV[2] törvényben kerültek meghatározásra. A legfontosabb ismérve a kisvállalkozói státusznak, hogy a cégcsoport együttes mutatóit tekintve nem éri el az 50 főt, vagy árbevétele, vagy mérlegfőösszege tekintetében pedig a 10 millió eurot. Fontos ugyanakkor figyelemmel lenni arra, hogy a cégcsoport együttesének meghatározásához nem a kapcsolt vállalkozások társasági adótörvény szerinti fogalmai alkalmazandók, hanem ettől kissé eltérő fogalmak alapján kell meghatározni, hogy mely szervezetek mutatóit kell összeszámítani a kisvállalkozói státusz meghatározásához. Nevezetesen a kapcsolódó vállalkozás és partner vállalkozás, a státusz meghatározásához e két vállalkozástípus adatai számítódnak össze a törvényben meghatározott mértékben. Természetesen az önálló vállalkozás önmagában vizsgálandó. Figyelemmel kell lenni a kétéves szabályra a kisvállalkozói címen történő, transzferár nyilvántartás készítése alóli mentesülés érvényesítésekor. Nem élvez mentesülést viszont sem a szokásos piaci ártól való áralkalmazás miatti adóalapkorrekciós kötelezettség, sem a transzferár nyilvántartási kötelezettség alól az a vállalkozás, amely nem pénzben történő alapítást, vagy éppen vagyon kivétet visz véghez, illetőleg egyéb vagyonelemeket érintő, vagy osztalékfizetéssel összefüggő tevékenységet végez kapcsolt vállalkozásával. Ugyanilyen kötelezettséggel bír a belföldi adózó a külföldi telephelye, vagy egy külföldi vállalkozó belföldi telephelye és a külföldi vállalkozó között felmerült ügyletek tekintetében.
[1] 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról 18.§ (5-7)
[2] 2004 . évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
Elolvasná a cikksorozat követező részeit is?