Fókuszba került a transzferár nyilvántartás (a NAV-nál)
cikksorozat 4/3
A sorozat eddig ismertette, mire kell vigyáznunk és az érintettek korszerű módszerekkel hogyan fordíthatják hasznukra a NAV új és egyre szigorúbb adminisztrációs kényszerét. De kik az érintettek?
Nem minden vállalkozás köteles transzferár-nyilvántartást készíteni, azonban a szokásos piaci ár elvének alkalmazása szinte minden társasági adóalany számára kötelező, ha kapcsolt vállalkozással folytat ügyletet. A dokumentációs kötelezettség és a transzferár-szabályok alkalmazása tehát nem ugyanazt jelenti. Ez az egyik legfontosabb különbség, amelyet érdemes tisztázni.
Miért fontos tisztázni a kötelezettek körét?
Az új transzferár-szabályok bevezetésével nemcsak maga a dokumentáció változott meg, hanem az adatszolgáltatási kötelezettség is.
Ezért minden vállalkozásnak célszerű először azt megvizsgálnia, hogy:
- köteles-e transzferár-nyilvántartást készíteni;
- érinti-e az új transzferár-adatszolgáltatás;
- vagy kizárólag a szokásos piaci ár alkalmazására vonatkozó előírásoknak kell megfelelnie.
A két kötelezettség nem minden esetben jár együtt.
Kiket érint az új transzferár-adatszolgáltatás?
Az új jogszabályok alapján az adatszolgáltatási kötelezettség elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek transzferár-nyilvántartás készítésére is kötelezettek.
Azok a társasági adóalanyok viszont, akik valamely jogszabályi mentesség miatt nem kötelesek dokumentációt készíteni, az új transzferár-adatszolgáltatás alól is mentesülnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a transzferár-szabályokat figyelmen kívül hagyhatják, mivel egy esetleges NAV-ellenőrzés során nekik is igazolniuk kell, hogy kapcsolt vállalkozásaikkal folytatott ügyleteik megfeleltek a szokásos piaci ár elvének. Ha ezt nem tudják bizonyítani, adóalap-módosításra kerülhet sor.
A transzferár-szabályok alkalmazása nem azonos a dokumentációs kötelezettséggel
Ez az egyik leggyakoribb félreértés.
Sokan úgy gondolják, hogy, ha nem kell transzferár-nyilvántartást készíteniük, akkor a transzferár-szabályok sem vonatkoznak rájuk.
De az igazság az, hogy:
- a szokásos piaci ár alkalmazása számos társasági adóalany számára kötelező;
- a transzferár-nyilvántartás elkészítése azonban csak a jogszabályban meghatározott vállalkozások számára előírás.
A dokumentációs mentesség tehát nem jelent teljes mentességet a transzferár-szabályok alól.
Kik kötelesek transzferár-nyilvántartást készíteni?
A társasági adótörvény pontosan meghatározza, hogy mely vállalkozások kötelesek transzferár-nyilvántartást készíteni.
A kötelezettek közé tartoznak többek között:
- kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságok;
- egyesülések;
- külföldi vállalkozók meghatározott esetei.
A jogszabály ugyanakkor több kivételt is nevesít, vagyis vannak olyan adózók, akik mentesülnek a dokumentáció elkészítése alól.
Kik mentesülhetnek a transzferár-nyilvántartás készítése alól?
A jogszabály alapján többek között mentesülhet:
- a közhasznú nonprofit gazdasági társaság;
- az a szervezet, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik;
- a kisvállalkozásnak minősülő adózó.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a vállalkozások sem mentesülnek automatikusan a szokásos piaci ár alkalmazása alól.
A mentesség kizárólag a dokumentáció elkészítésére vonatkozik.
Miért készítenek sokan önként transzferár-nyilvántartást?
Számos vállalkozás akkor is elkészíti a transzferár-nyilvántartását, ha arra jogszabály alapján nem lenne kötelezett.
Ennek oka, hogy egy későbbi NAV-ellenőrzés során évekkel korábbi ügyleteket is bizonyítani kellhet.
A piaci ár meghatározásához szükséges:
- szerződések;
- piaci információk;
- összehasonlító adatok;
- üzleti döntések indokai;
évek múltán már nehezebben szerezhetők be.
Ezért a szerződéskötéskor vagy legkésőbb a teljesítés időpontjában elkészített dokumentáció jelentősen csökkentheti a későbbi adókockázatokat.
Hogyan működik a kisvállalkozói mentesség?
A transzferár-nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség leggyakoribb esete a kisvállalkozói (KKV) státusz.
A mentesség feltételeit nem a társasági adótörvény, hanem a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény határozza meg. Éppen ezért a KKV-minősítés megállapításakor nem elegendő kizárólag a saját vállalkozás adatait vizsgálni minden esetben.
Mikor minősül egy vállalkozás kisvállalkozásnak?
A KKV-státusz megállapításakor a jogszabály meghatározott létszám- és gazdasági mutatókat vesz figyelembe.
Az eredeti szabályozás alapján a legfontosabb ismérvek:
- a cégcsoport együttes létszáma nem éri el az 50 főt;
- valamint az árbevétel vagy a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 10 millió eurónak megfelelő értéket.
Miért nem ugyanaz a kapcsolt vállalkozás és a KKV-törvény szerinti cégcsoport?
Ez az egyik olyan terület, ahol sok vállalkozás téves következtetésre jut, hiszen a KKV-minősítés során nem a társasági adótörvény kapcsolt vállalkozás fogalmát kell alkalmazni.
A jogszabály ettől eltérő kategóriákat használ:
- kapcsolódó vállalkozás;
- partnervállalkozás;
- önálló vállalkozás.
Ezek alapján kell eldönteni, hogy mely vállalkozások adatait kell összevonni a KKV-státusz megállapításakor, és milyen arányban kell figyelembe venni az egyes mutatókat.
Mi az úgynevezett kétéves szabály?
A kisvállalkozói minősítés alkalmazásakor nem elegendő kizárólag az aktuális üzleti év adatait figyelembe venni.
A jogszabály előírja az úgynevezett kétéves szabály alkalmazását is, amelyet a transzferár-nyilvántartási mentesség megítélésekor szintén figyelembe kell venni. Emiatt a KKV-státusz vizsgálata minden esetben körültekintést igényel.
Mikor nem alkalmazható a mentesség?
A dokumentációs mentesség nem minden terjed ki minden ügyletre ügyletre.
Bizonyos ügyletek esetén továbbra is fennállhat a kötelezettség, például:
- nem pénzbeli apporttal összefüggő ügyleteknél;
- vagyonkivonással kapcsolatos tranzakcióknál;
- egyes vagyonelemek átruházásánál;
- osztalékfizetéssel összefüggő kapcsolt ügyleteknél.
Emellett a belföldi adózó és külföldi telephelye, illetve a külföldi vállalkozás és magyarországi telephelye közötti ügyletekre is külön szabályok vonatkoznak.
Összefoglalás
A transzferár-nyilvántartási kötelezettség megállapítása minden vállalkozás számára alapvető kérdés.
Fontos azonban különbséget tenni:
- a transzferár-szabályok alkalmazása;
- a transzferár-nyilvántartás elkészítése;
- valamint az új transzferár-adatszolgáltatás között.
Bár egyes vállalkozások mentesülhetnek a dokumentáció elkészítése alól, a szokásos piaci ár elvének alkalmazása és annak igazolása sok esetben továbbra is kötelező marad. Ezért érdemes minden kapcsolt ügyletet megfelelően dokumentálni, még akkor is, ha jogszabály alapján nem áll fenn nyilvántartási kötelezettség.
Gyakran ismételt kérdések
1. Minden kapcsolt vállalkozás köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
Nem. A dokumentációs kötelezettséget a jogszabály határozza meg, és több mentességi eset is létezik.
2. Ha nem kell nyilvántartást készíteni, akkor a piaci árat sem kell alkalmazni?
De igen. A dokumentációs mentesség nem jelenti azt, hogy a szokásos piaci ár elvét ne kellene alkalmazni.
3. Hogyan állapítható meg a KKV-státusz?
A KKV-törvény szabályai alapján, amely figyelembe veszi a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is, nem kizárólag az adott társaság saját mutatóit.
4. Miért készítenek egyes vállalkozások önként transzferár-nyilvántartást?
Mert egy későbbi NAV-ellenőrzés során egyszerűbb bizonyítani a piaci ár alkalmazását, ha a szükséges dokumentáció már az ügylet időpontjában elkészült.
[1] 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról 18.§ (5-7)
[2] 2004 . évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
Elolvasná a cikksorozat követező részeit is?